Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

30 2. szám, 39. §. (i) A pénzügyminiszter a hivatalos összeállításokban — a 38. §. 11. pontja esetében az érdekélt miniszterrel, a 38. §. Í2. pontja esetében a belügyminiszterrel egyet­értve — az eddigi törvényekben és a jelen törvényben foglalt felhatal­mazások körén felül is megtehet a jelenlegi jogszabályokon — akár anyagi jogi, akár alaki jogi (eljárási), akár büntetőjogi vonatkozásban — minden olyan módosítást (változta­tást, hozzáfűzést vagy elhagyást), amely a szabályoknak a változott viszonyokhoz való hozzáalkalmazása, továbbá a szabályok összhangja, különösen az eljárási és a büntető szabályok egységesítése, a zavart keltő hiányok pótlása, a már kiala­kult joggyakorlatnak kifejezett (írott) jogszabállyá emelése, az elavult vagy az összeállításba bele nem illő szö­vegezésnek újjal helyettesítése, végül az eljárás gyorsítása vagy egyszerű­sítése érdekében szükséges. (2) A jelen §-ban foglalt felhatal­mazás új adó-, illeték- vagy dijtár­gyak behozására, továbbá az adó, illeték vagy díj alapjára • és mérté­kére vonatkozó szabályoknak oly irányban való akár közvetett, akár közvetlen módosítására, amely a jelen­leginél több, illetve ahol a jelenlegi mérv a háború előtti mérvnél kisebb, a háború előttinél több adó, illeték vagy díj fizetését vonná maga után, ki nem terjed. 40. §. A 38. és 39. §'. értelmében kiadandó hivatalos összeállítások életbeléptetésének napját ós a hiva­talos összeállítás életbelépésével kap­csolatban a szükséges átmeneti sza­bályokat a pénzügyminiszter rende­lettel állapítja meg. 111. fejeset. Az önkormányzati testületek háztartása. 41. §. Az államháztartás egyen­súlyának helyreállításával kapcsolat­ban, abból a célból, hogy a szüksé­ges takarékosság az önkormányzati testületek ház tar tartásában és az önkormányzati adók megállapítá­sánál is kellőképen érvényre jusson, a székesfőváros, a vármegyék, vá­rosok és községek háztartásának rendezésére vonatkozó törvény meg­alkotásáig, de legkésőbb 1929. év végéig terjedő hatállyal, átmeneti ­eg az alább következő szakaszokba foglalt intézkedések tétetnek. 42. §. (1) Budapest székesfőváros, valamint a többi vármegyei és vá­rosi törvényhatóság köteles költség­vetését a megelőző év szeptember hó 15-éig törvényhatósági bizottsága rendes,, vagy rendkívüli közgyűlésén megállapítani és szeptember hó vé­géig a belügyminiszterhez két pél­dányban felterjeszteni. A törvény­hatósági költségvetésnek — a szo­rosan vett háztartási, árva- és gyám­hatósági kiadásokon és bevételeken kívül — fel kell ölelni a törvény­hatóságok kezelése alá tartozó va­lamennyi intézet (kórház, iskola, múzeum, stb.), alap, üzem vagy vál­lalat költségvetését is. Ez a rendel­kezés alkalmazandó a részvénytársa­ság alakjában működő vagy ma­gánosokkal közös tulajdonban levő üzemekre és vállalatokra is. A költ­ségvetéssel fel kell terjeszteni a közgyűlésnek reá vonatkozó határo­zatát, és az ez ellen előterjesztett fellebbezéseket, vagy az ilyenek elő nem terjesztését igazoló jelentést is. (2) A belügyminiszter a költség­vetések egyik példányát azonnal megküldi a pénzügyminiszternek, aki azokra észrevételeit olyan időben közli a belügyminiszterrel, hogy va­lamennyi költségvetés az érdekeltek közbenjöttével december hó 20-áig lehetőleg élőszóval letárgyalható le­gyen. (3) A belügyminiszter a pénzügy­miniszterrel egyetértve a költségve­téseket jóváhagyja, vagy azok egyes tételeit leszállítja, felemeli vagy törli, vagy a törvényes rendelkezések által a törvényhatóságra rótt kötelezettség

Next

/
Thumbnails
Contents