Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről
2. szám. : 27 donos az épületet, vagy épülettoldalékot más, szintén illetékegyenérték fizetésére köteles nem természetes személyre átruházza ; a fizetési kötelezettség az átruházást követő hó első napján áll be, hacsak az új tulajdonos más jogcímen mentességet nem vehet igénybe«. (4) A (3) bekezdést azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a használatbavétel az 1926. év eltelte után következett be. 26. §. (1) Az 1914:XLIIL t.-c. 14. §-ában — (az 1920: XXIV. t.-c. 30. §. 5. pontjában, az 1924. évi 68.600. számú pénzügyminiszteri rendelet 38. §. 5. pontjában) — megállapítva volt tételek helyébe a következő tétel lép : »1.500 pengőig minden egész vagy megkezdett 100 pengő után 2 pengő illetéket kell bélyeggel leróni.« (2) Az 1914:XLIII. t.-c. 15. §-ában — (az 1920 : XXIV. t.-c. 30. §. 6. pontjában) — megállapítva volt tételek helyébe a következő tételek lépnek ; 1.500 P-n felül 5.000 P-ig 2-2°/o 5.000 » » 20.000 » 2-4°/o 20.000 » » 50.000 » 2-6°/o 50.000 » » 100.000 » 2-8°/o 100.000 » » 3-0°/o (3) Az ítéleti illeték alapját húszszal maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni. (4) Jelen szakasz rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a bíróság az illeték alá eső határozatot az 1926. év eltelte után hozta. Ha az 1927. évnél korábban hozott elsőfokú határozat után a határozati illetéket bélyeggel azért nem rótták le, mert a határozati illeték a per vagy eljárás tárgyának értéke szerint akkor még kiszabás alá esett, a felsőbb fokon hozott végső határozat akkor is illetékkiszabás alá esik, ha azt az 1926. óv eltelte után hozta a bíróság és a jelen szakasz szerint az olyan értékű perben vagy eljárásban már az elsőfokú határozat után bélyeggel kellene a határozati illetéket leróni. Viszont, ha az 1927. évnél korábban hozott elsőfokú határozat után" a határozati illetéket a per vagy eljárás tárgyának értéke szerint az akkori szabályok szerint bélyeggel le kellett róni, az 1926. óv eltelte után hozott felsőbbfokú végső határozat után akkor sincs illetékkiszabásnak helye, ha a jelen szakasz szerint az olyan értékű perben vagy eljárásban a végső határozat után kiszabás alapján kellene a határozati illetéket leróni. 27. §. (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a fokozatos okirati illetékeket rendelettel százalékos illetékké alakítsa át, oly módon, hogy a jelenleg fokozatos illeték alá eső okiratokra (jogügyletekre) — az egyes okiratfajták (jogügyletfajták) szerint részletezve — az első fokozat helyett 0-2°/o és 0-5°/o, a II. fokozat helyett 0'5°/o és l*5°/o, a III. fokozat helyett pedig l°/o és 3°/o közé eső illetéket állapítson meg. (2) A bérleti és haszonbérleti szerződéseknek, a kölcsönszerződéseknek és kötvényeknek* a jelzálogot alapító okiratoknak, a hitelbiztosítéki okiratoknak, a törlési engedélyeknek ós a nyugtáknak illetékét 0-5°/o-ban kell megállapítani. (3) Azoknál az okiratoknál, amelyek oly jogügyletről készültek, amely jogügyletből eredő bevétel általános forgalmi adó alá esik, a százalékos okirati illeték kulcsának az általános forgalmi adó kulcsával meg kell egyeznie. 28. §. (1) A pénzbeli követelés átruházásáról készült okiratok (engedmények) 20 pengő állandó összegű illeték alá esnek. Az illeték azonban az engedményezés ellenértékének, ha pedig az ellenérték az okiratból nem tűnik ki, az engedményezett követelésnek 0-5 u /o-ánál több nem lehet. (2) Az engedményezésről kiállított okiratnak kell tekinteni azt az okiratot, amelyet az engedményező az 4'
