Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában

272 17. szám. feltüntető adatokat fel kell venni. A kimutatás mintáját a pénzügymi­niszterrel egyetértve a belügyminisz­ter állapítja meg. (3) Az összefoglaló jelentések alap ján szükségeseknek mutatkozó törvé­nyes intézkedéseket — esetleg a pénz­ügyminiszter kívánságára — a bel­ügyminiszter teszi meg. 48. §. (1) A belügyminiszter, to­vábbá a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter Budapest székes­főváros, a vármegyei és városi tör­vényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a nagy- és kisközségek (a továbbiakban »önkormányzati testü­letek«) háztartását, közintézményeik­nek, üzemeiknek, vállalataiknak gaz­dálkodását — még ha ezek részvény­társaság alakjában működnek, vagy ha magánosokkal közös tulajdont alkot­nak is —, továbbá a pénzkezelés és a számvitel módját kiküldött köze­gei által bármikor megvizsgáltathatja .és tőlük mindezekre vonatkozólag felvilágosítást és jelentést kívánhat. Az ennek következtében szükségessé váló törvényes intézkedéseket a bel­ügyminiszter teszi meg. (2) Ha az önkormányzati testületnek nincs jóváhagyott, illetőleg a 42. §. (5) bekezdése szerint megállapított költ­ségvetése, vagy az nem azok kereté­ben gazdálkodik, háztartásának vagy üzemi gazdálkodásának rendbehozása vagy a törvényes keretek közé szo­rítása érdekében a belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával az önkormányzat vagy egyes üzemei gazdálkodásának közvetlen ellenőrzé­sére, az önkormányzati testület ter­hére állandó pénzügyi ellenőrt rendel­het ki. A pénzügyi ellenőr kiküldését a képviselőháznak egyidejűleg, együtt nem léte esetében pedig összeülése után azonnal be kell jelenteni. (3) A pénzügyi ellenőr ellenőrző jogkörét a minisztertanács állapítja meg; minden esetre joga van azon­ban olyan egyes kiadások utalványo­zása ellen, amelyek nem foglaltatnak a megállapított költségvetésben, vagy ennek kereteit túllépik, óvást emelni, amely esetben az ilyen utalványo­zás csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő jóvá­hagyása után, vagy akkor hajtható végre, ha a belügyminiszter három nap alatt nem nyilatkozott. A pénz­ügyi ellenőr az ellenőrzés tekinteté­ben a belügyminiszter és a pénzügy­miniszter együttes utasításai szerint ]ár el. (4) A pénzügyi ellenőr megbízása véget ér, ha kiküldetésének oka meg­szűnik. Ha a törvényhatóság a pénz­ügyi ellenőr kiküldetésének okait megszüntette, de a belügyminiszter az ellenőrt a törvényhatóság kérelme ellenére 30 nap alatt nem hívja vissza, a törvényhatóság - további 15 nap alatt panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. (5) A belügyminiszter a pénzügy­miniszterrel egyetértve és a törvény­hatóság meghallgatása után: 1. az önkormányzati testületeket — anyagi erejük számbavételével —• igazgatási szervezetük kiépítésére, pótlására, a személyzeti létszám apasztására, gazdálkodásuk, pénz­kezelésük és számvitelük módjának megfelelő szabályozására kötelez­heti; 2. az önkormányzati testületek bármily alakban működő nem gazda­ságos, vagy nem közszüksógletet szolgáló üzemének, vállalatának, in­tézetének korlátozását, átalakítását, összevonását vagy megszüntetését elrendelheti. (ö) Önkormányzati testület jövőre üzemét vagy vállalatát részvény­társasági alakban csak a belügy­miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő hozzájárulásával létesítheti. (7) Az az önkormányzati testület, amelynek a jelen törvény hatályba­lépte idejében részvénytársasági for­mában működő üzeme vagy vállalata van, azt ilyen alakban csak akkor folytathatja, ha erre a jelen törvény

Next

/
Thumbnails
Contents