Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában
17. szám. 269 cikk rendszerének megfelelő rendszerben, az idézett törvény értékelési, eljárási és büntetőszabályainak a többi, felsorolt illetéknemekre megfelelő kiterjesztésével kell elkészíteni. 39. §. (i) A pénzügyminiszter a hivatalos összeállításokban — a 38. §, 11. pontja esetében az érdekelt miniszterrel, a 33. §. ]2. pontja esetében a belügyminiszterrel egyetértve — az eddigi törvényekben és a jelen törvényben foglalt felhatalmazások körén felül is megtehet a jelenlegi jogszabályokon — akár anyagi jogi, akár alaki jogi (eljárási), akár büntetőjogi vonatkozásban — minden olyan módosítást (változtatást, hozzáfűzésb vagy elhagyást), amely a szabályoknak a változott viszonyokhoz való hozzáalkalmazása, továbbá a szabályok összhangja, különösen az eljárási és a büntető szabályok egységesítése, a zavart keltő hiányok pótlása, a már kialakult joggyakorlatnak kifejezett (írott) jogszabállyá emelése, az elavult vagy B,7Í összeállításba bele nem illő szövegezésnek újjal helyettesítése, végül az eljárás gyorsítása vagy egyszerűsítése érdekében szükséges. (2) A jelen §-ban foglalt felhatalmazás új adó-, illeték- vagy díj tárgyak behozására, továbbá az adó, illeték vagy díj alapjára és mértékére vonatkozó szabályoknak oly irányban való akár közvetett, akár közvetlen módosítására, amely a jelenleginél több, illetve ahol a jelenlegi mérv a háború előtti mérvnél kisebb, a háború előttinél több adó, illeték vagy díj fizetését vonná maga után, ki nem terjed. 40. §. A 38. és 39. §. értelmében kiadandó hivatalos összeállítások életbeléptetésének napját és a hivatalos összeállítás életbelépésével kapcsolatban a szükséges * átmeneti szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. HL fejezet. Az önkormányzati testületek háztartása. 41. §. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításával kapcsolatban, abból a célból, hogy a szükséges takarékosság az önkormányzati testületek háztar tartásában és az önkormányzati adók megállapításánál is kellőképen érvényre jusson, a székesfőváros, a vármegyék, városok és községek háztartásának rendezésére vonatkozó törvény megalkotásáig, de legkésőbb 3 929. óv végéig terjedő hatállyal, átmenetileg az alább következő szakaszokba foglalt intézkedések tétetnek. 42. §. (1) Budapest székesfőváros köteles költségvetését a megelőző év november hó 1-éig, a többi vármegyei és városi törvényhatóság pedig október hó 1-éig törvényhatósági bizottságuk rendes vagy rendkívüli közgyűlésén megállapítani és Budapest székesfőváros november hó 15-éig, a többi törvényhatóság pedig október hó 15-éig a belügyminiszterhez két példányban felterjeszteni. A törvényhatósági költségvetésnek — a szorosan vett háztartási, árva- és gyámhatósági kiadásokon és bevételeken kívül — fel kell ölelni a törvényhatóságok kezelése alá tartozó valamennyi intézet (kórház, iskola, múzeum, stb.), alap, üzem vagy vállalat költségvetését is. Ez a rendelkezés alkalmazandó a részvénytársaság alakjában működő vagy magánosokkal közös tulajdonban levő üzemekre és vállalatokra is. A költségvetéssel fel kell terjeszteni a közgyűlésnek reá vonatkozó határozatát, és az ez ellen előterjesztett fellebbezéseket, vagy az ilyenek elő nem terjesztését igazoló jelentést is. (2) A belügyminiszter a költségvetések egyik példányát azonnal megküldi a pénzügyminiszternek, aki azokra észrevételeit olyan időben közli a belügyminiszterrel, hogy va- , lamennyi költségvetés az érdekeltek