Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában

17. szám. 267 engedményes részére, valamint azt is, amelyet az adós részére állít ki, úgyszintén azt is, amelyben az engedményes az adóst az engedményezésről, illetve az engedményezőt az engedményezés elfogadásáról értesíti, végül azt is, amelyben az adós akár az engedményezővel, akár az engedményessel szemben az engedményezést vagy annak tudomásulvételét elismeri, (s) Ha az illetéket a felsorolt okiratok bármelyikén lerótták, a többi okirat illetékmentes. Ha azonban az adósnak az előbbi bekezdésben megjelölt nyilatkozatával a tartozás elismerése is Össze van kapcsolva: az okirat a kötelezvényekre megszabott illeték alá esik, kivéve ha az engedményezett jog alapjául szolgáló ügyletre vonatkozó, szabályszerűen illetékezett okirat az engedményhez vau csatolva, 29. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az okirati, törvénykezési ós közigazgatási illetékek alól fennálló személyes és tárgyi mentességeket, ha azok már elavultak, vagy ha a körülmények, amelyek azokat eredetileg indokolták, már nem forognak fenn, az érdekelt miniszterrel egyetértve rendelettel megszüntethesse vagy megszűkíthesse, viszont az újabban keletkezett viszonyokkal indokolt esetekben az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól az érdekelt miniszterrel egyetértve rendelettel új, személyes vagy tárgyi illetékmentességeket vagy illetékkedvezményeket állapíthasson meg. 30. §. Az ország címerének használatáért fizetendő díjon kívül a pénzügyi tárca javára fizetendő mindennemű díjra vonatkozóan a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a díj összegét a jelenlegi viszonyoknak megfelelően rendelettel újra állapítsa meg és a díjat bármily — akár anyagi jogi, akár alaki jogi vonatkozásban — rendelettel szabályozza. A pénzügyminiszter e részben az érdekelt miniszterrel egyetértve rendelkezik. 31. §. Felhatalmaztatik a pénzÜgyminiszter, hogy a forgalmi adókra és az illetékekre vonatkozóan a fennálló szabályoknak a pengő-értékre való áttéréssel kapcsolatban szükséges módosítását, továbbá az új pénzértékre való áttérés alkalmából szükséges átmeneti szabályokat rendelettel megállapíthassa. 32. §. (i) A Budapesti Aru- és Értéktőzsdén kötött áruügyleteknél az eladási ár minden megkezdett 100 (egyszáz) pengője után 50 (ötven) fillér általános forgalmi adót kell fizetni. Ha azonban az ügylet határidőre történő szállításra jön létre (határidőügylet), az adótétel a terjes eladási ár minden megkezdett 100 (egyszáz) pengője után 20 (húsz) fillér. Ez a rendelkezés nem érinti az 1921 : XXXIX. t.-c. 37. §-ának 12. pontjában a búza és rozs átruházá»ára megállapított adómentességet. (2) Az (1) bekezdés értelmében járó adót, ha mindkét ügyletkötő fél tőzsdetag: az eladó, ha pedig az egyik ügyletkötő fél a tőzsdén nem jogosult áruügyleteket kötni: az ügyletben szereplő tőzsdetag köteles leróni. (3) A jelen §. alapján járó adó befizetésére az (1) bekezdésben megállapított kedvezményes adótételek jogos igénybevételére és az ügyletek megkötési helyének igazolására vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 33. §. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 38. §-a az 1925 : XXIII. t.-c. 9-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken kívül a következőkkel egészíttetik ki : (7) A vámtarifáról szóló 1924 : XXI. t.-c. 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján, esetenként kiadott eDgedélylyel vámmentesen behozott vámköteles áruk után vámforgalmi adót sem kell fizetni.« 34'