Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-7. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

7. szám. . 187 a jelzálogadóslevól kiállítására nem a felek maguk hivatottak, hanem a hitelező ez irányban csak kérelmet terjeszthet elő. Minthogy a telekadóslevélre a jelzálogadóslevél szabályainak legtöbbje alkalmazható, a törvényszerkesztési technika szempontjából megfelelőbb eljárás volt a telekadósságlevélre a jelzálogadíslevél szabályait kiterjeszteni és a részletes szabályozás során a telekadóslevelet csak ott említeni, ahol arra eltérő szabály megállapítása volt indokolt. (99., 101.. §_.) 88. §. E §. a jelzálogadóslevél kiállítására irányuló kérelem időpontjáról rendelkezik. A javaslat 89. §-a értelmében a jelzálogadóslevél kiállításához a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Éppen "ezért nincs elvi akadálya annak, hogy már meglevő jelzálogjog tekintetében utóbb állítsanak ki jelzálogadóslevelet. A 88. §. az utólagos kérelem megengedésével csak egyszerűbbé teszi annak a célnak az elérését, amit a felek egyébként a jelzálogjog töröltetésével és a törölt jelzálogjog ranghelyén új —jelzálogadósleveles—-jelzálogjog alapításával érhetnének el. 89. §. A közönséges jelzálogjog jogügyleti megalapításához az általános szabály szerint a tulajdonos beleegyezése szükséges. Minthogy a jelzálogadóslevél kiállítása a tulajdonos jogi helyzetét is érinti, szükséges a tulajdonos beleegyezését ehhez is megkívánni. A jelzálogadóslevél intézményének egyik legfontosabb célja, hogy a követelés az adóslevél közvetítésével telekkönyvön kívül legyen átruházható és megterhelhető. Ki kell tehát zárni annak a lehetőségét, hogy a követelést a telekkönyv tartalmában bízva, más szerezhesse meg, mint, aki a jelzálogadóslevelet megszerzi. Az erre irányuló rendelkezések alapfeltételeként mellőzhetetlen a jelzálogadóslevól kiállításának telekkönyvi feltüntetése. ^0. §. E §. a jelzálogadóslevél kiállításának egyik tárgyi előfeltételét szabályozza. Ismételten említettem már telekkönyvi jogunknak azokat az alapvető jogszabályait, amelyek értelmében bizonyos határidőn belül a telekkönyvi bejegyzés érvénytelenségét harmadik jóhiszemű visszterhes szerzővel szemben is érvényesíteni lehet (V. ö. 47. §. ind.). A jelzálogadóslevél egész intézményét életképtelenné tenné, ha a birtokos ki volna téve annak, hogy a jelzálogadóslevél kiállításának alapjául szolgáló jelzálogjogot utólag törlik, az viszont a telekkönyvi jognak egységes rendszerét bontaná meg, ha az említett szabályok alól jelzálogadóslevél kibocsátása esetében kivételt tenne a javaslat. Ezt a nehézséget a 90. §. úgy hidalja át, hogy nem engedi meg jelzálogadóslevól kiállítását mindaddig, amíg a harmadik jóhiszemű visszterhes szerzőre is kiható törlési per megindításának lehetősége fennforog. 91. §• Ha a tulajdonos jogát nemcsak fenyegeti a törlési vagy a kiigazítási per, mint az előbbi §. esetében, hanem a támadás már be is következett, továbbá, ha a tulajdonos rendelkező joga harmadik személy javára korlátozva van, végül ha ily megtámadás vagy korlátozás a jelzálogadóslevél alapjául kijelölt jelzálogjog tekintetében áll fenn, nem szabad módot adni a többé-kevésbbé bizonytalan jelzálogjog telekkönyvön kívüli forgalombahozására, mert, ha ezt a javaslat megengedné, senki sem merne a telekkönyv megtekintése nélkül jelzálogadóslevelet szerezni és így az egész intézmény nehézkessé, gyakorlatiatlanná válnék, A javaslat éppen ezért az említett esetekben megtiltja a jelzálogadóslevél kiállítását. 92. §. E §., rendelkezését is az. előbbi §. indokolásában említett szempontok teszik szükségessé. * 24*