Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

4 2. szám. vezményeket ott, ahol azt a körülmények indokolttá teszik, a városok külterületén levő épületekre is kiterjeszteni. « 4. §. (i) A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M, számú hivatalos összeállítás 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : »(2) Az egyéb törvényekben adott állandó házadómentességek hatályon kívül helyeztetnek. (3) A pénzügyminiszternek joga van viszonosság esetében állandó adómentességben részesíteni a külföldi tanulók, vagy külföldi közművelődési intézetek elhelyezésére szolgáló épületeket.« (2) A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 4, §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: .»(a) Bérbeadás esetében is állandóan adómentesek maradnak: 1. a földbirtokkal együtt bórbeadott gazdasági épületek; 2. a hivatalok céljaira szolgáló állami épületek, ha valamely állami szervnek avagy lakpénzilletményeiket meg nem haladó bérért közszolgálati alkalmazottaknak adatnak bérbe ; 3. az államkinostár tulajdonában levő munkásházak, ha azok az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére adatnak bérbe ; 4. az állami szállítási vállalatok tárházai, ha a bérbeadás a tárházvállalat fejlesztése érdekében történik; 5. az állami ínséglakások (baraktelepek).« 5. §. A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 8. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészíttetik ki: »Annál a háztulajdonosnál, aki a házadó alapjául szolgáló novemberi bérnegyedben a lakásrendelet értelmében járó házbérnél kisebb házbért szed, a következő évben pedig a lakásrendelet értelmében járó házbéreket szedi, a házadó alapját annak a bérösszegnek az alapján kell kiszámítani, amelyet a háztulajdonos a novemberi bérnegyedben a lakásrendelet értelmében szedni jogosult volt.« 6. §. (1) Ideiglenes adómentesség illeti meg: 1. az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt; 2. a régi épületnek alap terjedelmét ' kibővítő ós előbb még beépítve nem volt területre emelt új toldaléképületet ; 3. a teljesen lebontott épület helyére újonnan, emelt épületnek a lebontott épület terjedelmét meghaladó részét. Ha az e pont alá eső új épület a lebontott épület térfogatának a négyszeresét eléri, az adómentesség az egész épületet illeti meg; 4. a meglévő épületre újonnan ráépített emeleti részt. (2) Az. adómentesség tartama : 1. 25 év, ha az épület (épületrész) az 1928. évben helyeztetik teljesen lakható (használható) állapotba; 2. 20 óv, ha az épület (épületrész) az 1929. évben helyeztetik teljesen lakható (használható) állapotba; 3. 15 év, ha az épület (épületrész) az 1930. évben vagy későbben helyeztetik teljesen lakható (használható) állapotba. (3) Tiz évi adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmének felel meg, ha csak az a rósz az (1) bekezdésnek 3. pontja alá nem esik. (4) Az ezen §. alapján engedélyezett adómentesség, ha az épület (épületrész) legkésőbb az 1930. év végéig helyeztetik lakható (használható) állapotba, az állami adóra és az ez után járó községi pótadóra, a később lakható (használható) álla-