Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-6. Törvényjavaslat az okirati kényszerről

112 6. szám. gedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyekre mint önálló szerződésekre a reájuk megszabott alak irányadó. 4. §. A tör vény szabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezüleg aláírja vagy sajátkezű kézjegyével lássa el. A kézjegynek kir. közjegyző vagy kir. bíróság által hitelesítve vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előtt emez ve kell lennie. Szerződés esetében a feleknek ugyanazt az okiratot kell aláírniok vagy kézjegyükkel ellátni ok. Több példányban kiállított szerződési okirat tekintetében elegendő, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá vagy látja el kézjegyével a megszabott módon. Közokirat pótolja az előző bekezdésekben meghatározott alakot. 5. §. Közokirat alakjában kötendő szerződés esetében az ajánlatot és elfogadását külön-külön közokiratba lehet foglalni. 6. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). 7. §. Egyoldalú jognyilatkozatokra a jelen törvény előző rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8» §• Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött jogügylet létesítésére irányul, a meghatalmazásnak a jogügyletre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügyletnek bármily alakban kijelentett utólagos jóváhagyása pótolja. 2. Az okirati kényszer esetei. 9. §. A szerződésnek vagy az egyoldalú jognyilatkozatnak írásbafoglalása szükséges — azokon az eseteken felül, amelyekben a törvény közokirati alakot szab meg — a következő esetekben : 1. meglevő vagyonnak mint egésznek vagy hányadrészének átraházása vagy haszonélvezettel terhelése ; 2. ingatlan adás-vétele és egyéb oly szerződés, amellyel valaki akár visszteher fejében, akár a nélkül ingatlant átruház vagy arra kötelezettséget vállal ; ingatlant terhelő dologi jog megalapítása, terhelése vagy erre irányuló kötelezettség vállalása ; továbbá lemondás az ingatlant terhelő dologi jogról ; 3. ötven kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet ; továbbá bármely ingatlanra vonatkozó bérlet vagy haszonbérlet felmondásának kizárása meghatározott időre ; 4. ajándékozási ígéret ; továbbá követelésnek ingyenes engedményezése vagy elengedése az ajándékozás szándékával, kivéve, ha az engedményezett vagy elengedett követelés okiraton alapszik ós ezt az okiratot a megajándékozottnak át vagy visszaadják vagy ha az ajándékozó az engedményről az adóst írásban értesíti ; 5. alapítványt élők között rendelő ügylet; 6. eladott ingó dolog tulajdonának fenntartása a vételár megfizetéséig, még pedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet ; 7. oly szerződés, amellyel valaki ellátás, tartás, életjáradék vagy egyéb ellenszolgáltatás (kikötmény) fejében vagyontárgyak átruházására vállal kötelezettséget ; 8. oly szerződés, amely tartás, ellátás vagy életjáradék jövőbeli szolgáltatásának megállapítására, rendezésére vagy megváltására irányul ; 9. vagyonközösség megszüntetése ; 10. szolgálati szerződésnél a megszolgált munkabér vagy egy része elvesztésének kikötése vagy bármely szerződés alapján felvett szolgáltatások elvesztésének a szerződéstől