Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1172. Törvényjavaslat a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről

42 1172. szám. Article 22. Sans préjudice des dis­positions de l'article 10, paragraphe 5, et à défaut d'entente directe entre les Etats, tous différends qui sur­giraient entre eux, relativement à l'interprétation ou à l'application du présent Statut, seront portés devant la Cour permanente de Justice inter­nationale, à moins que, par application d'une Convention spéciale ou d'une clause générale d'arbitrage, il ne soit procédé à un règlement du différend, soit par arbitrage, soit de toute autre manière. Le recours sera formé ainsi qu'il est prévu à l'article 40 du Statut de la Cour permanente de Justice inter­nationale. Toutefois, afin de régler autant que possible ces différends à l'amiable, les Etats contractants s'engagent, préalab­lement à toute instance judiciaire et sous réserve des droits et attributions du Conseil et de l'Assemblée, à sou­mettre ces différends pour avis con­sultatif à l'organe qui se trouverait institué par la Société des Nations comme organe consultatif et tech­nique des Membres de la Société, en ce qui concerne les Communications et le Transit. En cas d'urgence, un avis provisoire pourra recommander toutes mesures provisionelles, destinées notamment à rendre à la libre naviga­tion les facilités dont elle jouissait avant l'acte ou le fait ayant donnée lieu au différend. Article 23. Une voie navigable ne sera pas considérée comme d'intérêt in­ternational, du fait seul qu'elle tra­verse ou délimite des zones ou enclaves d'une étendue et d'une population très faibles par rapport à celles des terri­toires traversés et qui forment des par­ties détachées ou des établissements appartenant à un Etat autre que celui auquel ladite rivière appartient, à cette exception près, dans tout son par­cours navigable. 22. cikk. A 10. cikk 6. bekezdésében foglalt rendelkezés fenntartása mellett és az Államok közötti közvetlen meg­állapodás hiányában minden vitás eset, amely közöttük a jelen Szabályzat ér­telmezésére vagy alkalmazására nézve felmerülne, az Állandó Nemzetközi Bí­róság elé viendő, hacsak valamely kü­lön egyezménynek, vagy döntőbíró­ságra vonatkozó valamely általános határozmánynak alkalmazása folytán a vitás eset rendezése nem történik döntőbírósági ítélet útján vagy bármely más módon. Az eil aras az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának 40. cikkében foglaltak szerint indítandó meg. Mindazonáltal azon célból, hogy ezek az ellentétek, amennyire csak lehetsé­ges, barátságos úton rendeztessenek, a szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy minden bírói eljárást meg­előzően és a Tanács, valamint a Köz­gyűlés jogainak és hatáskörének érin­tetlenül hagyása mellett, ezeket a vitás eseteket tanácsadás céljából azon szerv elé fogják terjeszteni, amely a Nemzetek Szövetsége által a közlekedést és átme­netet illetőleg a Nemzetek Szövetsége tagjainak tanácsadó és műszaki szer­véül létesíttetni fog. Sürgősség esetén ideiglenes tanácsadással ajánlani lehet mindazokat az ideiglenes intézkedése­ket, amelyek arra irányulnak, hogy az átmenet szabadsága részére mindazon könnyítések visszaállíttassanak, ame­lyek a vitás esetre okot szolgáltató cse­lekmény vagy tény előtt fennállottak. 23. cikk. Valamely hajózható út nem fog nemzetközi érdekűnek tekintetni egyedül azon tény alapján, hogy oly területsavukat vagy zárt területeket szel át vagy határol, amelyek az át­szelt területhez viszonyítva kis kiter­jedésű ek vagy gyéren lakottak és ame­lyek nem annak az Államnak, amelyhez a folyam, ettől a kivételtől eltekintve, egész hajózható részében tartozik, ha­nem más Államnak elkülönített részeit vagy berendezéseit alkotják.

Next

/
Thumbnails
Contents