Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
1079. szám. 85 helyére is szükségesnek tartotta diszpozitív szabály megállapítását. A legmegfelelőbb teljesítési helyül az illetékes telekkönyvi hatóság székhelye kínálkozott, mert így a legkönnyebb a teljesítés folytán szükségessé váló telekkönyvi változások előidézése érdekében a megfelelő lépéseket nyomban megtenni. 85. §. Már a 81. §. indokolásában érintettem, hogy a telekadósság létesítésének is a felek valamilyen jogviszonya szolgál alapjául. Visszaélésekre vezetne, ha telekadósság alapításával a jog oltalmában nem részesülő, semmis vagy megtámadható jogügy letekből eredő követeléseket konvalidálni lehetne. Éppen ezért a javaslat kifejezetten megengedi, hogy a tulajdonos a telekadósság közvetlen megszerzőjével és a telekkönyvi közhitel szabályainak tu ár ismételten említett korlátai között harmadik jogszerzőkkel szemben is érvényesítse az alapul fekvő jogviszonyból eredő jogait. Az, hogy a tulajdonos az eredeti szerzővel szemben — figyelem nélkül arra, hosy Ő a telekkönyvben hitelezőként szerepel-e, vagy pedig a telekadósságot már továbbadta — az alapul fekvő jogviszonyból eredő igényét érvényesíthesse, nincs korláthoz kötve, hiszen ebben a vonatkozásban a javaslat szabályozási körén kívül eső kötelmi jogi kérdésről van szó. így adott esetben azt is követelheti a tulajdonos, hogy a hitelező a. jogalap nélkül neki adott telekadósságot, amely szolgáltatást pótolt, visszaadja. 86. §. Az átváltoztatás kérdésében utalok a 80. §. indokolásában mondottakra. A telekadósságnál önálló jellegénél fogva még egyszerűbb szabályra van szükség, mint a biztosítéki jelzálogjognál. Ha a felek megállapodással a telekadósság helyébe ismét jelzálog] lag biztosított követelést léptetnek vagy viszont, ez a később álló hitelezők érdekét nem sérti, mert a jelzálogból kielégítendő összeg ilyen átalakítás folytán nem változik. Gyakorlati jelentősége lesz az ilyen átalakításnak pl. akkor, ha a hitelező annak fejében enged fizetési halasztást, hogy az adós, akinek ingatlanán a telekadósság be van kebelezve, személyes adósként is kötelezettséget vállal, vngy az adós a hitelezési viszonyok javulása esetében a hitelező kielégítéséről annak fejében mond le, hogy a hitelező kielégítési jogát az ingatlanra korlátozza és az adóst a személyes kötelezettségből kiengedi. Negyedik Fejezet. Jelzálogadőslevél és telekadósleyél. A jelzálogadóslevél megvalósításának gondolata nem új a magyar jogfejlődésben : már a polgári törvén} 7 könyv bizottsági szövege taital mázott erre vonatkozó keretrendelkezést (Bsz. 673, §. 3. bek.), a bizottsági jelentés pedig abból a szempontból tartott kívánatosnak oly intézményt, amely a jelzálogos követelés telekkönyvön kívüli átruházását értékpapírként közvetíti, hogy a vidéki kisebb pénzintézeteknek módjuk legyen a jelzálogi fedezetet a nagyobb intézetnek tovább adni. Nem szólva arról, hogy a javaslat keretrendelkezéssel nem érhette be, az alapgondolat tekintetében sem egyezik a bizottsági szöveg álláspontjával, így mindenekelőtt a javaslat nemcsak az intézetek egymásközti viszonyát tartja szem előtt, hanem a jelzáloghitel jelentős fejlődését éppen úgy kívánja elérni, hogy bárkinek módot nyújt pénznek jelzálogi fedezet mellett elhelyezésére. A mai helyzet ugyanis az, hogy a kis tőkésnek rendszerint nincsen alkalma jelzálogos kölcsönt nyújtani s így sokszor kénytelen kis tőkéjét nagy rizikóval elhelyezni s a gazdasági krízisek esetében sokan olyanok is
