Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról
1079. szám. 83 is megengedni, mert előfordulhat pl. hogy az egyszer nyújtott kölcsön utóbb hitelezési viszonnyá fejlődik. Az ilyen átalakításhoz a hitelezőnek és az adósnak a tulajdonossal is meg kell egyeznie, mert a tulajdonos jogi helyzete szempontjából igen fontos, hogy a publica fides a követelésre kiterjed-e vagy nem. Az, hogy a tulajdonos hozzájárulásával keretbiztosítéki jelzálogjog esetében az eredetileg bejegyzett mellett vagy helyett már jogviszonyt is be lehet vonni, már a ranghellyel rendelkezés jogából következik. Mindezekben az esetekben olyan körülményben áll be változás, amelynek a javaslat álláspontja szerint a telekkönyvből ki kell tűnnie, szükséges tehát az átalakítás vagy változtatás hatályához a telekkönyvi bejegyzés is. Az egyenlő vagy későbbi rangsorban álló hitelezők biztonságát kellőképen megvédi az, hogy a közönséges jelzálogjoggal biztosított követelés összegét a helyébe lépő biztosítéki jelzálogjoggal biztosított legmagasabb összeg nem haladhatja meg és viszont a bejegyzett legmagasabb összeget nem haladhatja meg a biztosítéki jelzálogjog helyébe lépő közönséges jelzálogjoggal biztosított követelés, végül hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog keretén a jogviszony megváltozása nem változtathat, éppen ezért az említett telekkönyvi jogosultak hozzájárulását az átalakításhoz vagy változáshoz felesleges megkívánni. A javaslat álláspontja e kérdésben egyébként egyezik a Halmossy-féle 1882. évi dologjogi tervezet 135, §-ával és a német polgári törvénykönyv 1186. §-ával. Harmadik fejezet. Teleliadősság. 81. §. A telekadósság intézményének megvalósítása a javaslatnak egyik legnagyobb újítása. Az általános indokolásban már említettem azokat az okokat, amelyek ennek a jelzálogjogi formának a megvalósítását indokolják. Fogalmilag ez a jogintézmény nem egyéb, mint a többi megjelenési formáiban járulékos természetű jelzálogjognak önálló jogviszonyként lebetővététele. Természetes dolog, hogy a telekadósság sem fog a nélkül létesülni, hogy előzőleg a hitelezőnek a tulajdonossal szemben valamilyen követelése volna, csakhogy míg egyéb esetekben a jelzálogjog járulékos természetű és így a követelés mellett keletkezik, addig a telekadósság megalapításával a személyes követelést meg lehet szüntetni (datio in solutum). Előfordulhat természetesen az említett folyamat úgy is, hogy az adós a nyújtott kölcsön fejében telekadósság alapításához járul hozzá. A telekadósság az ingatlan jogban némileg a váltóra emlékeztető szerepre van hivatva és a jogi forgalomban adásvétel, csere, ajándékozás és egyéb jogügylet tárgyául, vagyis önnálló jogtárgyként fog szerepelni. A telekadósság tehát tulaj donképen nem a megalapítását megelőző jogi helyzet tekintetében független a személyes követeléstől, hanem a megalapítás után válik azzá, ami viszont ismét nem akadálya annak, hogy a telekkönyvi publica fides korlátai között a tulajdonos érvényesítse a telekadósság causajául szolgáló jogviszony vagy alapítási ügylet hiányait (v. ö. 85. §.). Mint már az általános indokolásban is említettem, a telekadóssággal terhelt ingatlan tulajdonosának helyzete sokban hasonlít ahhoz a helyzethez, amelyben közönséges jelzálogjog esetében az a tulajdonos van, aki nem személyes adós, viszont a telekadósság hitelezőjót lényegileg ugyanazok a jogok illetik meg, mint a jelzálogos hitelezőt. Ebből következik, hogy a telekadósságra általában ugyanazokat a jogszabályokat kell alkalmazni, mint íi*
