Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1145. Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről

1145. szám. 445 Az 5. §-hoz. A budapestin kívül csak a szegedi Ferenc József tudomány­egyetemnek van matematikai és természettudományi fakultása. Ennek jelen­legi elhelyezéséről az általános indokolás tájékoztat. Ez a szakasz a fakultás korszerű fejlesztéséről kíván gondoskodni. A személyi kérdés megoldása több költséget azért nem fog okozni, mert megszüntethető faiskolák tanszékeinek átszervezésére nyer a miniszter felhatalmazást, az intézetek elhelyezésének kérdése pedig a szegedi egyetem megkezdett új építkezéseinek keretében qgy is előirányoz tátik, csak azt kívánom e §. útján biztosítani, hogy a ter­mészettudományi intézetek kiépítése a szellemi tudományokéit, amennyiben azokra is szükség lesz, megelőzze. A 6, §-hoz. A svábhegyi csillagvizsgáló és a tihanyi élettani intézet létesítésének szükségességét az általános indokolásban kifejtettem. E §. az intézetek szervezetének és hovátartozandóságának kérdését rendezi. Az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemről szóló 1922. évi XIX. t.-c. a Gyűjtemény egy etem tanácsának létszámát megállapította és ezért a tagok számának felemeléséről szintén törvényben kell gondoskodni. A tihanyi élettani állomás egyetemeink és más érdekelt főiskoláink kutató­és oktatómunkája szempontjából egyaránt nagy jelentőségű. Kívánatos tehát annak biztosítása, hogy az Országos Magyar Gyűjtemény egyetemmel való együttműködésük a tudományos munka minél nagyobb eredményességének szemelőtt tartásával rendeztessék. E §. utolsó bekezdése várakozásom szerint gyakorlatilag rendkívül megfelelő megoldást hoz javaslatba. A 7. §-hoz. Természettudományi munkásságunknak egyik nagy akadálya az, hogy nincs modern természettudományi múzeumunk. Nemzeti Múzeumunk­nak van ugyan gazdag ásvány-, növény- és állattára, azok azonban oly helyszűkével küzdenek, hogy tanító gyűjteményük felállítása csak részben, tudományos gyűjteményüknek a rendszeres munkát lehetővé tevő elhelyezése pedig egyáltalán nem lehetséges. Ezért a modern külföldi múzeumok tanu­ságainak figyelembevételével e három tárat egyesítő új épületre van szükség, mely egyrészt tudományos kutató laboratóriumokkal is fel van szerelve, és ezáltal a természetrajzi múzeum kérdését hosszú időre megoldja, másrészt a Nemzeti Múzeum főépületének elhagyása útján az ottani katasztrofális hely­szűkén is segít és egyéb múzeumi problémák megoldását is tervszerű módon lehetővé teszi. A Természetrajzi Múzeum számára legalkalmasabb hely szintén a Mű­egyetemtől délre fekvő terület, amely egyrészt az egyetem megfelelő elméleti intézeteihez és tanszékeihez, másrészt az Országos Növénykerthez lesz közel és szerves kapcsolatba hozható. A 8. §-hoz. Az Üllői-úti egyetemi növénykertnek második, ú. n. külső klinikai telep céljára való felhasználása után új növénykert létesítéséről kellett gondoskodni. E célra az 1908: XL VIII. t.-c. 6. §-a a minisztérium által megvett Margitsziget középső részén kíván 36.000 ölet biztosítani. Ezt a rendelkezést, mint célszerűtlent, az 1922:1. t.-c. 12. §-a akként módosította, hogy a fővárosi pénzalap az Országos Növénykert céljára 38.000 D-öl terü­letet köteles rendelkezésre bocsátani. Tárgyalások folynak oly irányban, hogy a fővárosi pénzalap e célra a Székesfővárostól az e §-ban körülírt úgyneve­zett Nádorkertet szerezze meg s mivel azt a szakértők alkalmasnak ítélték, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az az Országos Növénykert céljára az általános indokolásban bővebben kifejtett okokból elfogadja. Minthogy azonban a modern külföldi növénykertek mind nagyobb i

Next

/
Thumbnails
Contents