Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 33 biztosított követelésre nem terjednek ki, a hitelező követelésének bizonyítása végett a telekkönyvi bejegyzésre nem hivatkozhatik és a hitelezőt vagy bárkit a jelzálogjognál fogva megillető jogok csupán a követelés szerint igazodnak (biztosítéki jelzálogjog). A biztosítéki jelzálogjogra, amenynyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a közönséges jelzálogjog szabályait kell alkalmazni. 64. §. A biztosítéki jelzálogjogot a telekkönyvben mint ilyet kell megjelölni. 65. §. Ha a biztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés lejárta a hitelező vagy az adós felmondásától függ, a jelzálogjog érvényesítéséhez nem szükséges, hogy a követelést a hitelező a tulajdonosnak vagy a hitelezőnek a tulajdonos mondja fel. 2. Biztosítéki jelzálogjog bemutatóra tzóló papírból, váltóból vagy más forgatható papírból származó követelés biztosítására. 66. §. Oly követelés biztosítására, amely bemutatóra szóló papírból, váltóból vagy más forgatható papírból származik, a telekkönyvben csak biztosítéki jelzálogjogot lehet bejegyezni. Az ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak kell tekinteni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyennek megjelölve. Ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogra további jogokat telekkönyvi bejegyzés nélkül az ily követelések átruházására ós terhelésére vonatkozó szabályok szerint lehet szerezni. A követelés megszerzője a papír bemutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is kórheti, hogy a jelzálogjog átszállását javára a telekkönyvbe bejegyezzék; A jelzálogjog tekintetében a telekkönyvi bejegyzésben megnevezett hitelező képviseli a mindenkori hitelezőt. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nem 67. §. Bemutatóra vagy rendeletre szóló részköt vények alakjában létesített vagy létesítendő kölcsönkövetelés biztosítására a főkötvény alapján biztosítéki jelzálogjogot lehet bejegyezni a számszerűleg és névértékben megjelölendő részkötvények mindenkori birtokosai javára; ez a jelzálogjog a mindenkori részköt vénybirtokosokat kötvényeik névértékének arányában illeti meg és sem átruházás, sem aljelzálogjog vagy más dologi jog tárgya nem lehet. A főkötvényben a hitelezők részére a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezések megtétele végett képviselőül kell kirendelni oly hitelintézetet vagy oly hitelintézet tagintézetét, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg. A képviselő kirendelését a telekkönyvben a jelzálogjogról szóló bejegyzésben fel kell tüntetni. 3. Keretbiztosítéki jelzálogjog. 68. §. Biztosítéki jelzálogjogot oly követelés biztosítására, amely hitelviszonyból, ügyvitelből, szavatosságból, károkozásból vagy egyéb meghatározott jogviszonyból származhatik, akként is lehet alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb öszszeget — a keretet — határozzák meg, amelynek erejéig a jelzálog a hitelezőnek felel (kéretbiztosítóki jelzálogjog). A keretbiztosítéki jelzálogjogra ak jelzálogjogot vagy más dologi jogot szerezni nem lehet. 69. §. Á keretbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésében a hitelező megjelölésén félül azt a legmagasabb összeget — keretet — kell kitüntetni, amelynek erejéig a jelzálog a hitelezőnek felel; egyebekben a követelésnek és annak a jogviszonynak megjelölése végett, amelyből a jelzálogjoggal biztosított követelés szár~ mazhatik, a bejegyzés alapjául szolfülés irományai. XVIII. kötet. 5