Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1145. Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről
1145. szám. 443 Ai 4. §-ho0. Az 1. bekezdés felhatalmazást tartalmaz, amellyel a vallásés közoktatásügyi miniszter akkor élhet, amikor arra az időpontot alkalmasnak találja. Az újabb fejlődés az egyetemek szervezetében az, hogy a bölcsészettudomány-karokból a mathematikai és természettudományi tanszókeket kiveszik és önálló karban egyesítik. Nálunk is az 1872-ben szervezett kolozsvári Ferenc József tudományegyetemnek külön böcsészet, nyelv- és történettudományi, valamint külön mathematikai és természettudományi kara van, s a pozsonyi és debreceni egyetemek is 1912-ben bölcsészet, nyelvés történettudományi karokkal szerveztettek, amely karokban természettudományi tanszékek nincsenek. Hasonló a helyzet Németországban, ahol történeti alapon egységesen fejlődött bölcsészet és természettudományi karokat többfelé széjjelválasztottak. A széjjelválasztás indoka az, hogy a tudományágak specializálódása következtében a tanszékek annyira felszaporodtak, hogy pl. a budapesti bölcsészettudományi karnak a létszám-redukció után is 50 tanszéke van. Egyes nagy külföldi egyetemeknek ennél is nagyobb karai vannak. Ez a nagy létszám és a szellemi és természettudományi gondolkozás nagy különbsége lehetetlenné teszi az ügyek szakszerű tárgyalását, mert számos kérdésben olyanok szavazata van többségben, akik nem tárgyi, hanem személyi szempontok szerint foglalnak állást. Ez különösen érvényes az egyetem legfőbb jogának, a tanszékekre való jelölés jogának gyakorlásánál, amely kérdésben a két szak együttműködése nem gyümölcsöző. Egyetemeink közül a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem a legrégibb. Bölcsészeti karának természettudományi intézetei 40—50 óv előtt épültek, úgy hogy azóta nemcsak a tudományok haladtak oly nagy lépéssel, hogy berendezésük és felszerelésük sok tekintetben elmaradottaknak tekintendő, hanem a főváros fejlődése is oly nagyarányú volt, hogy ez az intézetek használhatóságát szintén megváltoztatta. Az általános indokolásban kifejtettem, hogy az új intézeteket miért kívánom egy helyen elhelyezni és hogy ez a természettudományi telep hol legyen. Az ott előadottakhoz ezen a helyen azt kívánom hozzáfűzni, hogy a, Lágymányoson a József-műegyetemtől délre kiszemelt területnek a tudományegyetem többi épületcsoportjaival való összeköttetése rendkívül kedvező. Az összehasonlításhoz a Műegyetem mai telkének a Műegyetem-rakparton levő déli sarkát veszem. (L. a II. számú helyszínrajzon.) Ez a pont a Ferenc József hídon át a Pázmány Péter tudományegyetem központi épületétől (Egyetem-tér) és a közgazdaságtudományi kartól T5, a bölcsészeti karnak a Múzeum-körút 4—6. sz. a. épületcsoportjából 1*8, az Üllői« út 26. sz. a. levő ú. n. belső klinikai teleptől 2, a 78. sz. a. levő külső klinikai teleptől 3 2 kilométernyire a létesítendő Boráros-téri hídon át a belső klinikai telep 1*5, a külső klinikai telep 2*6, a Budaörsi-úton, a Sashegy aljában levő Horthy Miklós kollégium pedig három kilométernyire van. Ezek a távolságok Budapesten gyalogszerrel is könnyen leküzdhetők, de a közlekedést a Horthy Miklós-útról a Ferenc József-hí don át a Múzeum-körútra és az Üllői-útra, valamint a Boráros-téri híd megépítése után azon át a Ferenc-körútra vezető villamosvasúti vonalak nagyon meggyorsítják, s a közlekedést az ebben az irányban, s többek közt a Műegyetemi rakparton is kifejlesztendő autóbuszforgalom még jobban meg fogja javítani. Az új természettudományi telepnek kedvelő fekvése akkor tűnik ki különösen, ha a fenti adatokat összehasonlítjuk azzal, hogy a dahlemi tudományos intézetek távolsága a berlini egyetem központi épületétől 18 kilométer. t 56*
