Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1145. Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről

438 1145. szám. kutatási intézetek is elférnének s még maradna megfelelő tér a távoli jövőbeli terjeszkedésre is. A többször említett nagy avenuetől a vasúti összekötő híd budai folytatását alkotó töltésig fekvő telektömböt a főváros állandó kiállítási területnek szánta; minthogy azonban az óriási területet kiállítási célokat szolgáló épületekkel még igen bőséges parkozás mellett sem lehetne betölteni és minthogy a kiállítási terület vonzóerejét a közönségre csak növelné, ha keretében múzeum is lenne, azért az avenuetől délre fekvő telektömbnek közvetlenül az avenuere kinéző része (a helyszínrajzon 3. számmal jelezve) a természettudományi múzeum számára lenne fenntartandó, mely a Nemzeti Múzeumnak ásvány-, növény- és állattárát lenne hivatva befogadni. A szóban lévő telkek a jelzett nagy célra leendő lekötését lényegesen megkönnyíti az a körülmény, hogy a műegyetem szomszédságában fekvő és a közeli jövőben beépítendő területek már jórészt fel vannak töltve, a további területek pedig egyenesen predesztinálva vannak arra,* hogy két függélyes és vízszintes vonalozással évtizedes programm számára rezerváltassanak, mert fokozatos feltöltésük is hosszabb időt fog igénybe venni s így nem emelhető tervem ellen az az ellenvetés, hogy építkezésre megérett és készen álló területeket tart használaton kívüli állapotban csak lassú egymásutánban megvalósítható beruházási programm céljaira. A két lágymányosi nagy telektömbnek (a helyszínrajzon 2. és 3. számmal megjelölve) mintegy folytatása ós lezárása lenne a vasúti töltésen túl a Nádor-kertben (4. számmal megjelölve) elhelyezendő növénykert. Az egész telep természetesen csak két évtizedes építési idő alatt lesz fokozatosan elkészíthető s így önként adódik a sorrend kérdése, vagyis fölmerül a kérdés, hogy belátható jövőben mely intézetek kerülhetnek a műegyetemi telepnek mintegy folytatását képező telektömbre (2. számmal jelezve). Véglegesen állást foglalni e részben is csak a Természettudományi Tanács rendszeres munkálatai alapján kívánok, de a Természettudományi Kongresszus tanácskozásai során a legégetőbb szükségletek annyira nyilvánvalókká váltak, hogy azokról nagyjából tájékoztathatom a t. Nemzetgyűlést. A természettudományok terén ezidőszerint két intézmény létesítése van folyamatban, három továbbinak felállítását pedig a Kongresszuson nyomatékosan sürgették, e három közül kettő azonban, ú. m. a fizikai és a kémiai ikerintézmények, a tervezés stádiumában vannak. Az első kettő a svábhegyi csillagvizsgáló (1926/27. évi költségvetés, XVI. fejezet, 25. cím, beruházások, 1. rovat) és a tihanyi biológiai kutató intézet (u. o. 2. rovat) ; a másik három pedig a geofizikai kutató intézet, ideértve a seizmológiai ós a földmágneses obszervatóriumokat, továbbá a budapesti egyetem gyakorlati fizikai és a műegyetem kísérleti fizikai tanszékei, valamint a budapesti egyetem és a műegyetem szerves kémiai tanszékei a velők kapcsolatos laboratóriumokkal. E három utóbbi intézménynek a műegyetem melletti telepen leendő létesítéséhez fokozatosan hozzáláthatunk, mihelyt a két előbbi elkészülvén, az építésük és berendezésük által most lekötve tartott beruházási hitelek (együtt 517.120 pengő) felszabadulnak. E pontnál ki kell térnem a természettudományi kutató intésetek-nék nálunk még kevésbbó ismert problémájára. Harnack Adolf, a nagy egyháztörténész ós tudománypolitikus II. Vilmos császárhoz 1909. november 21-én intézett emlékiratában Humbold Vilmos nyomán rámutatott arra, hogy a tudományos akadémiák és az egyetemek mellett még a tudományos intézményeknek egy harmadik fajtájára is szükség van; szükség van ú. n. kutatási intézetekre. Ez az emlékirat a tudománypolitikának klasszikus doku-