Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1145. Törvényjavaslat a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről
436 1145. szám. Annak ellenben alig lesz számottevő ellenzéke, hogy a budapesti egyetem bölcsészeti karának természettudományi katedrái és laboratóriumai, továbbá a Budapesten létesítendő természettudományi kutatási intézetek legnagyobb természettudományi főiskolák: műegyetem szomszédságába kerüljenek, mely posztulátummal el is érhetünk a második előkérdéshez. Ez a második előkérdés az, hogy Budapesten hol létesítsük ezt az egységes természettudományi telepet. A válasz fenti fejtegetéseimből önként adódik. Minthogy a szomszédság a műegyetemmel elsőrendű követelmény, ennek új telepe pedig oly adottságot jelent, mely nemzedékeken átváltozatlanul fenn fog állni, azért legelsősorban a műegyetem tőszomszédságában lévő telektömbökre kell gondolni. E megoldás mellett szól egy más adottság is : a botanikus kert számára legújabban megvásárolt teleknek a műegyetemhez csatlakozó telkekhez való közelsége. Az évtizedeken át vajúdó sok kórdós között egyik legfájdalmasabb a növénykert elhelyezése volt. Végre a főváros megvásárolta e célra az úgynevezett Nádor-kertet, mely talán nem eszményi terület, de végre egyszer egy elfogadható megoldás s ezért nagy hiba lenne, újabb jobb lehetőségek után kutatva, az ügyet visszalökni a bizonytalanság stádiumába. Nagy súllyal esik a latba a műegyetemmel szomszédos megoldás mellett az a körülmény is, hogy e telkek a fővárosi pénzalap tulajdonát képezik s így telekvásárlási vagy éppen kisajátítási költségek nem merülnek fel. Modern természettudományi telepről lévén szó, melynek laboratóriumai precíziós műszerekkel dolgoznak, épületeitől a forgalomból származó rázkódtat ásókat lehetőleg el kell hárítani. A kiszemelt terület ebből a szempontból is előnj^ös, mert jelenleg nincs ott forgalom s ez a terület legnagyobb részétől a jövőben is távol tartható. Igaz, hogy más szép területekre is felhívták a figyelmet. Elsősorban a Vérmezőre, de erre annyi tényező és annyi intézmény aspirál, hogy e versenytársak leküzdése is rendkívüli nehézségekbe ütköznék, nem is szólva arról, hogy a honvédelmi kincstár sem akar ettől az ingatlantól megválni. Ráterelték továbbá a figyelmet az új Szent Jánoskórház mögött elterülő két megszüntetés, előtt álló temetőre. Általános városrendezési szempontból bárminő nagy súlyt is kell azonban vetni a budai begy vidékre, mégis a terület kedvezőtlen geológiai viszonyai és főképpen többi főiskolánktól és internátusainktól való nagy távolsága ellentmondanak igénybevételének. Ekként a műegyetem szomszédságában elterülő telkek mellett foglalva állást, szabatosan körül kellene írni azt a területet, melyet a szóban lévő telep számára rezerválni kell. A Ferenc József-hídtól délre a budai oldalon a Duna mentén a műegyetemi rakpart vezet, melyre néz ki a, műegyetem főépületének homlokzata. Ez az útvonal ezidőszerint még zsákutca, amennyiben folytatása az a vasúti összekötő hídig terjedő töltés, mely a nagy Dunát a lágymányosi tószerű területtől elválasztja. Ezt a még nagyrészt rendezetlen területet két részre fogja szelni a pesti Ferenc-körút folytatásául szánt Boráros-téri híd budai lejárójától a Verpeléti-útig tervezett széles avenue, amely fekvésénél és méreteinél fogva monumentális kiképzésre vár. Ettől a tervezett avenuetől északra és délre két nagy telekcsoport keletkezik. Bennünket elsősorban az északi telektömb érdekel (a csatolt I. számú helyszínrajzon 2. számmal jelölve), melyet a Ferenc József-hídtól a Boráros-téri hídig kiépítendő Műegyetem-rakpart ; az innét a Stoczek-utczáig a műegyetemi telek mentén vezető keresztutca: a Bertalan-utca; a műegyetemi rakparttal párhuzamosan haladó Stóczek-utca, végül a fentemlített nagy avenue határol. E telektömb 9 hold és 960*2 négyszögöl, vagyis oly terület, melyen nemcsak a bölcsészeti kar természettudományi intézetei, hanem a tervezett
