Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 29 7. A jelzálogos hitelező kielégítési joga általában. 39. §. A jelzálog tulajdonosát, ha nem személyes adós, a jelzálogos hitelező kielégítése mint személyes kötelezettség nem terheli ; csak tűrni köteles, hogy a hitelező a jelzálogból kielégítést szerezzen. A tulajdonosnak azonban jogában áll a jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján kielégíteni, ha a követelés ő irányában lejárt vagy ha a személyes adós jogosítva van a teljesítésre. 40. §. Ha a jelzálogos követelés lejárta a hitelező felmondásától függ, a felmondás a jelzálogjog tekintetében csak akkor hatályos, ha a jelzálogos hitelező a tulajdonoshoz intézte. Ha a felmondás joga az adóst illeti, a jelzálogjog tekintetében az szükséges, hogy a követelést a jelzálogos hitelezőnek a tulajdonos mondja fel. A hitelező javára — tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségére — azt, aki a telekkönyvben tulajdonosként be van jegyezve, tulajdonosnak kell tekinteni. A felmondás a tulajdonosnak vagy a jelzálogos hitelezőnek külön jogutódja ellen csak akkor hatályos, ha a telekkönyvbe be van jegyezve, vagy ha a külön jogutód a felmondásról jogának szerzésekor tudott vagy ha szerzése ingyenes volt. 41. §. A jelzálogos hitelezőnek jogában áll tetszése szerint akár követelését a személyes adós ellen vagy a jelzálogból folyó kielégítési jogát a jelzálog tulajdonosa ellen, akár mind a kettőt érvényesíteni. 42. §. A jelzálogjog érvényesítése tekintetében a jelzálogos hitelező javára — tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségére — azt, aki a telekkönyvben tulajdonosként be van jegyezve, tulajdonosnak kell tekinteni. Ez azonban nem érinti a be nem jegyzett tulajdonosnak azt a jogát, hogy a jelzálogjog tekintetében őt megillető kifogásokat a hitelező ellen érvényesítheti. 43. §. A jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelezővel szemben a jelzálogjog tekintetében őt saját személyében megillető kifogásokon felül mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a személyes adós érvényesíthet a követelés ellen. Nem veszti el jogát azzal, hogy a személyes adós a jelzálogjog megalapítása után lemondott a kifogásról. Ha a személyes adós meghalt, a jelzálog tulajdonosa nem hivatkozhatik arra, hogy a személyes adós örököse a hagyaték elégtelensége miatt megtagadhatj a a teljesítést. 44. §. A jelzálog tulajdonosa saját ellenkövetelésein felül beszámíthatja a jelzálogos hitelezőnek mindazt, amit a személyes adós is jogosítva van beszámítani. Ha a személyes adósnak több beszámítható elleokövetelése van, a tulajdonost a beszámítás jogának gyakorlása esetében a személyes adós irányában az a kötelezettség terheli, hogy a személyes adós ellenkövetelései közül azt fordítsa beszámításra, amelynek beszámítása a személyes adósra előnyösebb. 45. §. Ha a jelzálogos követelést a hitelező átruházta és a követelést az új hitelező érvényesíti, a tulajdonos az új jelzálogos hitelezővel szemben megteheti mindazokat a kifogásokat is, amelyek őt a közte és a volt jelzálogos hitelező közötti jogviszonynál fogva a jelzálogjog tekintetében megilletik, valamint az új jelzálogos hitelezőnek beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyeket a volt jelzálogos hitelezőnek beszámíthatott. 46. §. Az új hitelező a jelzálogjog tekintetében nem köteles hatályosnak elismerni a volt hitelező részére a jelzálogjog átruházásának telekkönyvi bejegyzése után teljesített szolgáltatásokat vagy más oly jogügyletet, amely a tulajdonos vagy a személyes