Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1092. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése "az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésről" szóló 1085. számú törvényjavaslat tárgyában

1092. szám. 335 vannak hivatva szolgálni. A már megtörtént, illetőleg a még folyamatban levő beruházásokkal, valamint a folytatólag eszközölni kívánt beruházásokkal a kormánynak kétségtelenül az a törekvése, hogy mindazokat az eredményeket, amelyeket a lakosság fokozott áldozatkészségével az államháztartás egyensúlyának helyreállítása terén elért, a magángazdasági élet támogatására és egészséges irányban való fejlesztésére is felhasználja. Kiemelkedő fontossága van a törvényjavaslat 16. §-ában foglalt ama rendelkezésnek is, amellyel az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából történt intézkedések hatályát továbbra is fenn akarja tartani mindaddig, míg a törvényhozás azokat meg nem változtatja. Minthogy egészen természetes, hogy az államháztartás egyensúlyának he tyre állítására irányuló intézkedéseknek nem lehetett csupán az a céljuk, hogy az egyensúly a helyreállítási időszak végére biztosíttassék, azontúl azonban nem, hanem a cél mindenesetre állandó eredmények elérése volt, kétségtelen, hogy a kormánytól a. jövőben sem lehet megvonni azokat az eszközöket, amelyek â nagy áldozatok árán elért eredményeknek biztosításához szükségesek. Nem lehetett más a célja az 1924 : IV. törvénycikk 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek sem, nehogy azonban ebben a tekintetben kételyek merülhessenek fel, szükségesnek látszik kimondani, hogy az államháztartási egyensúly alapját képező rendelkezések továbbra is hatályban maradnak, ellenben az egyensúly helyreálltának a Nemzetek Szövetsége által történő megállapítása után kivételes hatalommal már nem lehet újabb rendeleket kiadni, hanem minden olyan pénzügyi természetű kérdésben is, amely a normális körülmények között a törvényhozás szabályozása alá tartozik, ettől az időponttól kezdve csak törvényhozási úton lehet rendelkezni. Ki kell emelnünk még a törvényjavaslat 17, §-ában foglalt rendelkezéseket, amelyeknek az a céljuk, hogy az állam és az e szakaszban felsorolt egyéb intézmények ellen mindaddig ne lehessen bírói úton érvényesíteni átértékelt (valorizált) követeléseket, amíg a törvényhozás az átértékelés kérdésében részletesen nem határoz. Ennek a rendelkezésnek a törvényjavaslatba való felvétele kétségtelenül szükséges volt, mert még bizonytalan, hogy a nemzetgyűlés a magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslatot mikor fogja letárgyalni, az államháztartás egyensúlyának tartóssága és szilárdsága szempontjából pedig rendkívül fontos, hogy ebben a kérdésben az államot ne érhessék károsodások. A bizottság úgy ezeket a rendelkezéseket, mint az egész törvényjavaslatot helyesléssel fogadta és azoknak törvónybeiktatását az ország pénzügyi jövője szempontjából szükségesnek tartja. Átté rve a részletekre, a bizottság a következőket jelenti: A javaslat 1.—4. §-ai az 1925/26. évi költségvetést ós annak mérlegét tartalmazzák. Nevezetesen az 1. §-ban az 1925/26. óv kiadásai foglaltatnak a kiadások legfőbb csoportjainak végösszegeivel, a 2. §-ban az 1925/26. évi kiadások részletezése, a 3. §-ban pedig az 1925/26. évi bevételek részletezése van, míg a 4. §. a költségvetés mérlegének feltüntetése mellett akképpen rendelkezik, hogy a bevételi többlet elsősorban az 1925 : XXIII. t.-c. 1. §-a alapján a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének javítására, a netán fenmaradó felesleg pedig a pénztárkészletek gyarapítására fordítandó. A törvényjavaslat i.—8. §-ai ugyanezeket az adatokat tartalmazzák az 1926/27. évre vonatkozólag, a 8. §-ban a mérleg feltüntetése mellett annak -a megállapításával, hogy a bevételi többlet a pénztári készletek gyarapítására. fordítandó.