Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1091. A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottságának jelentése "a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról" szóló 1073. számú törvényjavaslat tárgyában
1091. szám. 331 4. §. A rendes tárgyakon kívül •tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de mindenesetre alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, bogy a görög nyelvet és irodalmat, a liceumi tanulóknak pedig, bogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák. 5. §. A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból az I— IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30. 6. §. A rendes tárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincsen, csupán testi alkalmatlanság miatt a testgyakorlás alól, továbbá a rajz és ének technikai része alól. A felmentést a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tisztiorvosi vélemény alapján az iskola igazgatója adja meg. *7. §. Azt, hogy valamely újonnan felállítandó leányközépiskola a leánygimnázium vagy a leányliceum alakjában szerveztessék-e, illetőleg, hogy valamely már fennálló leányközépiskola a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően leánygimnáziumi avagy ieányliceumi szervezetet nyerjen-e, ' avagy másnemű középfokú leányintézetté alakíttassák át, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és egyesek által fenntartott leányközépiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többi leányközépiskolára nézve a felállításról, illetőleg átszervezésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az-illetékes fenntartó hatóság intézkedik. Leánygimnázium lehetőleg csak oly községben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leányliceum is van. 8. §. A 3. §. d) pontjában megállapított három idegen nyelvnek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy-egy leányliceumban. Azt, hogy melyik nyelv taníttassák, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetre nézve pedig az illetékes fenntartó hatóság állapítja meg. 9. §. Mind a leánygimnáziumnak, mint a leányliceumnak 8 osztálya és ugyanannyi évfolyama van. Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azonban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola 8 osztályúvá nem válik. 10. §. Mind a leánygimnázium, mind a leányliceum külön álló intézet és ennélfogva sem egymással, sem más középfokú leány intézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható. 11. §. A leányközépiskolák egyegy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehető fel. 12. §. A leányközépiskolák első osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, kik életük tizedik évét már betöltötték ós nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 13. §. A leány középiskolákban a testgyakorlás tanárán kívül, aki mindig nő, legalább annyi nőtanárnak kell lenni, mint amennyi az osztályok száma. 14. §. A leányközépiskolák azon tanárainak szolgálati viszonyairól, kik jelenleg leány középiskolákban középiskolai tanári oklevél nélkül működnek, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön intézkedik. 15. §. A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetőleg főiskolákra való felvétel, mint pedig a minősítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egj^enlo értékű. A vallásés közoktatásügyi mniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, 42*