Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1089. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a polgári iskoláról" szóló 1080. számú törvényjavaslat tárgyában

318 1089. szám. nossági jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg. Azokat a községeket (városokat), melyekben a lakosság lélekszáma 5.000-nél nagyobb, a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter kötelezheti, hogy 1. ha helyben polgári iskola nincs, vagy az ott fennálló polgári iskolák a fölvételre jelentkező gyermekeket befogadni már nem tudják, polgári iskolát létesítsenek és fenntartsanak, 2. az új iskola számára épületet emeljenek, vagy ha a meglévő iskola elhelyezése nem megfelelő, ennek új épületet emeljenek. Azokat a községeket (városokat), melyek a polgári iskola állításával és elhelyezésével egybekötött terheket nem bírják viselni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében építési kölcsönben is részesítheti. 11. §. Felekeseti polgári iskolák állítása. Ott, ahol a község (város) lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a közoktatásügyi minisztertől megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. Azokat az egyházközségeket, melyek az iskola állításával és elhelyezésévelj áró terheket egészen nem bírják viselni, a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben, vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti. 12. §. Eljárás polgári iskola létesítésére. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyoknak statisztikai adatok alapján való számbavételével kijelölje azokat a községeket (városokat), amelyekben polgári iskola létesítése, vagy a meglévő bővítése, esetleg új épülettel való ellátása szükségesnek mutatkozik. Ennek alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldötte útján helyszíni szemlét tart s az érdekeltekkkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) tárgyalást folytat, melyen a következő kérdésekre terjeszkedik ki: 1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e polgári iskola létesítését vagy a meglevő bővítését? 2. községi, hitfelekezeti, vagy állami iskola állíttassák-e? 3. van-e telek az iskola céljaira, ha igen, beépítésre alkalmas-e; ha nincs, ' a község, vagy felekezet mily módon biztosítja a telket? 4. ha felekezeti iskoláról van szó, az érdekelt felekezet mily anyagi forrásokkal rendelkezik az iskola céljaira, ha pedig az iskola csak az állam által állítható fel, a község vagy felekezet mily hozzájárulásokkal teszi lehetővé az iskola létesít-é sét? A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a m. kir. vallás- ós közoktatásügyi miniszter a javasolt iskolák felállításának sorrendjét megállapítja s egyben megjelöli, hogy mily iskolák létesítését, bővítését támogatja a 15. §. alapján építési államsegéllyel, illetőleg kölcsön nyújtásával ; azokat a községeket (városokat) pedig, amelyek a maguk erejéből képesek az iskola felépítésére, záros határidőn belül az építésre kötelezi. 13. §. A polgári iskola létesítési és fenntartási költségeinek megoszlása. A polgári iskola létesítéséhez a község (város) a következőkkel tartozik hozzájárulni : a) beépítésre alkalmas központi fekvésű, legalább 1.000 (ezer) négyszögöl telekkel;