Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1084. Törvényjavaslat a m. kir. postatakarékpénztárra vonatkozó törvények egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában

160 1084. szám. elhelyezhetők, a pénzügyminiszternek tartassék fenn. Ezért a gyümölcsöző elhelyezések köre a kamatozó kötvényekkel bővíttetik, ellenben az a lehetőség, hogy a postatakarékpénztár pénzei részben jóhitelű pénzintézeteknél legyenek gyümölcsözőleg elhelyezhetők, a jövőben megszűnik s az ilykép felszabaduló tőkék a Magyar Nemzeti Banknál girószámlán fognak elhelyeztetni. A törvény mindazonáltal lehetőséget nyújt arra, hogy az 1918. évi XXII. t.-c. alapján a tisztviselői kölcsönök folyósítása céljára a Pénzintézeti Központnak tőkék bocsáttassanak rendelkezésre. A törvény szabályozza azt a mértéket, hogy a postatakarékpénztári betétek álladékának mily aránya helyezhető el a fentiekhez képest gyümölcsözőleg, illetőleg fektethető be az 1925. évi IX. t.-c. 23. §-ának rendelkezései következtében a zálogházi üzletágban forgótőke céljaira. Ami a postatakarékpénztári fölös pénzeknek a Nemzeti Banknál vezetett girószámlára való elhelyezését illeti, arra nézve megjegyzem, hogy a postatakarékpénztárnak a múltban is állandóan volt a jegybanknál girószámlája, amely számlán a pénztári szükséglet céljára szolgáló összegek helyeztettek el. Az állami pénzkezelés reformja óta a postatakarékpénztárnak kötelessége volt, hogy legalább ugyanoly összeget tartson a Magyar Nemzeti Banknál vezetett girószámláján, amely összeg a nála vezetett állami csekkszámlák követeléseinek egyenlegeként mutatkozott. Az egyéb gyümölcsöztetési módoktól eltekintve az utóbbi időben a postatakarékpénztár összes fölös pénzeit a Pénzintézeti Központnál és az Országos Központi Hitelszövetkezetnél kamatozó folyószámlákon helyezte el, amely pénzintézetek eme betétek ellenében közérdekű hiteleket nyújtottak. Az ilykép a postatakarókpénztár által elhelyezett összegek kamatjövedelmei a postatakarékpénztár kiadásainak fedezésére szolgáltak és kétségtelen, hogy ama tény folytán, hogy a jövőben a postatakarékpénztár összes fölös pénzei a Magyar Nemzeti Banknál kamatozatlan girószámlán fognak kezeltetni, a postatakarókpénztár jövedelmei a legnagyobb mértékben le fognak csökkenni. Gondoskodni kell ennélfogva a jövőben arról, hogy a postatakarókpénztár költségvetési egyensúlya fenntartassék. Ennek lehetővé tétele céljából vétetett fel a törvényjavaslat 2. §-nak (3) bekezdésében az a rendelkezés, hogy abban az esetben, ha a meghatározott tőkeelhelyezésekből származó bevételek nem elegendők a postatakarékpénztár kiadásainak fedezésére, úgy a különbözetnek az állam egyéb bevételeiből való megtérítéséről a pénzügyminiszter gondoskodik. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal megállapodás létesíttetett az iránt, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Banknál fennálló függő adóssága után ezideig fizetett évi S^/^/o-os kamat helyett a jövőben évi 1%-os kamat fog csak a Magyar Nemzeti Banknak fizettetni. Az ilykép előálló kamatmegtakarítás a kincstár részéről részben a postatakarékpénztár elmaradt kamatjövedelmeinek beszámítására fog fordíttatni. A 3. §-ho0. Az 1885. évi IX. t. c. 3. §-ával rendszeresített postatarékpónztári Tanácsnak az 1925. évi IX. t. c. 23. §-ával történt megszüntetése óta hiányzik a postatakarékpénztárnál az a szervezett, amely a magán pénzintézeteknél működő igazgatóságok, illetőleg felügyelő bizottságok ügyköréhez hasonlóan javasoló, felügyelő és ellenőrző hivatást töltene be. A postatakarékpénztárnál rendszeresített elnöki értekezlet lényegében nem helyettesíti a megszüntetett Tanácsot, minélfogva a postatarékpénztár mellé bizottság szervezését tartom szükségesnek, amely a változott viszonyoknak megfelelően bizonyos felügyelő és ellenőrző ügykörrel volna megbízandó. Ennek a bizottságnak a szervezetét és ügykörét rendelettel kívánom szabályozni.