Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1081. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról szóló 1920:XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról

118 1081. szám. Melléklet az 1081. számú irományhoz. Indokolás „a Pénzintézeti Központról szóló 1920:XXXVIL t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1916 : XIV. ti-c. szerint létesített Pénzintézeti Központ eredeti célját az ország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolása és előmozdítása alkotta. A háború alatt, különösen azonban a háborút követő időben a változott viszonyok szükségessé tették, hogy a Pénzintézeti Központ eredeti célja és üzletköre kibővíttessék. Ennek érdekében a Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. t.-c. a Pénzintézeti Központ működésére új területet is jelölt ki, kimondván, hogy a központ feladata az állam pénz- és hitelügyi érdekeinek ápolása és előmozdítása is és hogy a pénzügyminiszter felhívására közérdekű vállalkozásokban is résztvehet. A t. Nemzetgyűlés előtt ismeretes, hogy a Nemzetek Szövetsége Tanácsának pénzügyi bizottsága az államháztartás egyensúlyának helyreállításával kapcsolatban szükségesnek nyilvánította, hogy az összes állami pénzek a Magyar Nemzeti Banknál összpontosíttassanak. A magyar kormány ennek a rendszabálynak hasznos és szükséges voltát a maga részéről is elismerte s annak végrehajtására késznek nyilatkozott. A múltban a m. kir. postatakarékpénztár s más állami üzemek is pénzfeleslegeik egyrészét a Pénzintézeti Központnál helyezték el. Az állami pénzkezelés új rendje következtében ezek a pénzek a Pénzintézeti Központtól el fognak vonatni ós a Magyar Nemzeti Bankhoz fognak áttelepíttetni. A Pénzintézeti Központ rendelkezésére álló idegen tőkék összege ily módon csökkenni fog, amit csak részben pótol az, hogy az államkincstár az 1926 : IV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján legutóbb a Pénzintézeti Központ üzletrésztő kéj ének és veszteségi tartalékalapjának kiegészítéséhez 20 millió aranykoronával (290 milliárd papírkoronával) járult hozzá, valamint az a körülmény, hogy saját tőkéjének növekedése következtében a központ a jövőben a Magyar Nemzeti Banknál az eddiginél lényegesen magasabb hitelkontingensben fog részesülni. Már a Pénzintézeti Központ tőkeerejében beálló csökkenés is indokát alkotja annak, hogy a központ feladatköre a mostaninál szűkebb keretek közé szoríttassék. A Pénzintézeti Központ üzletkörének átszervezése azonban közhiteli szempontból is indokolt, tekintettel arra, hogy a normális viszonyokhoz való fokozatos visszatérés kapcsán szükséges, hogy a Nemzeti Banknak tekintélye és irányító hatalma a pénzpiacon teljes legyen. Már pedig a Pénzintézeti Központ a legutóbbi időkig mint hitelforrás oly fontos tevékenységet fejtett ki, hogy ezzel a Nemzeti Bank irányító hatalmát a gyakorlatban némileg befolyásolta. Szükséges tehát, hogy a központ üzletkörének az a része, amely a Nemzeti Bankot hivatása betöltésében feszélyezi, ha fokozatosan is, de megszűnjék. Ily körülmények között az a feladat vár megoldásra, hogy a Pénzintézeti Központ lehetőleg eredeti, az 1916 : XIV. t.-c.-ben szabályozott rendeltetésének adassék vissza üzletkörének ós céljának oly szabályozása által, amely a központ főfeladatává újból a pénzintézetek támogatását és ellenőrzését