Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

1080. szám. 101 fiútanuló leánytanuló összesen 4.573 5.367 9.940 14.373 26.250 44.563 52.891 84-895 117.786 fiútanuló leánytanuló összesen 31.188 48.863 80.051. 34.134 44.521 78.655 1922-től kezdve, amióta tárcámat átvettem, különösen gyors ütemben emelkedett a polgári iskolák száma : négy esztendő alatt 84 új polgári iskola alakult, még pedig 28 állami, 6 róm. kath., 6 községi, 1 izr., 33 magániskola. Ez mostanáig 174 osztály szaporulatot jelent. A 28 új állami polgári iskolában 78 osztály nyilt meg, azonban az állami polgári iskolák osztályainak száma a legutóbbi négy év folyamán Összesen többel, t. i. 145-tel emel kedett. A többlet a régebben szervezett iskolák fejlődő osztályaira és a párhuzamos osztályokra esik. Az ország megcsonkítása előtt a mai Magyarország területén 269 polgári iskola volt, ma 412 van : a nyolc év alatti gyarapodás 143. A mai 412 polgári iskolából (lásd a mellékelt térképet) 176 állami, 96 községi, 71 róm. kath., 12 ref, 2 evang., 11 izr., 4 társulati és 38 magániskola. E fejlődés eredményében az alapító Csengery Antal szándókát túlnyomóan megvalósítva látjuk : a polgári iskola nagyközségeinkben (városainkban) a nemzet középső rétegeit valóban tömegesen emeli az általános műveltség magasabb színvonalára. Bármekkora arányokat öltött is azonban az utolsó évtizedekben mind az iskolák, mind a tanulók száma tekintetében a polgári iskola, mindenkor érezhető volt az 1868 : XXXVIII. t.-c.-nek az a nagy hiánya, hogy a polgári iskola- feladatát tüzetesen nem jelölte meg, s szervezetét is elég határozatlanul állapította meg. Ez a körülmény a polgári iskolával szemben támasztott követelmények és az iskola természetének megítélése szempontjából sok félreértés és bizonytalanság forrásává lett és a belső fejlődés útját, amint ennek az iskolatípusnak rövid történeti fejlődéséből mindjárt látni fogjuk, eléggé kanyargóssá tette. A népiskola és a középiskola közé ékelve, mind a két oldalról szorítva, lassan vívta ki magának azt a szilárd helyet, melyet ma már közoktatásügyi rendszerünkben elfoglal. Egy félszázad óta a legélénkebb tanügyi viták és reformtervek középpontjában áll. Szervezetének folytonos bizonytalanságából érthető, hogy 56 éven keresztül a polgári iskolának a maga belső életét, tanulmányi és fegyelmi ügyeit szabályozó Rendtartása sem volt, míg végre 1924-ben én adtam ki első Rendtartási Szabályzatát. A polgári iskola félszázadosnál hosszabb történetének leginkább szembeötlő jelensége az V. és VI. osztályoknak, melyeket az 1868-iki törvény 68. §-a megállapít, teljes elsorvadása. Azon a néhány helyen is, ahol az V. és VI. osztályt megnyitották, sohasem sikerült őket kellően benépesíteni. Jellemző, hogy az 1921/22-iki tanévben a polgári iskolák IV. osztályába 14.834 tanuló járt, az V-be csak 165, a VI.-ba csak 90. Ma már a két felső osztály mindenütt megszűnt. Mi ennek az oka? Egyrészt a minősítő jogok hiánya, másrészt a középfokú szakiskoláknak : a felső kereskedelmi iskolának és a felső ipariskolának kifejlődése. tanévben 1880/1 1900/1 1917/8 tanévben 1918/9 1921/2 polgári fiúiskola polgári leányiskola összese 57 53 110 113 186 299 210 340 550 arországon: polgári fiúiskola polgári leányiskola összese 94 159 253 135 193 328