Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

92 1079. szám. könnyíti meg a 99. §-nak az a rendelkezése, amely az értesítési kötelezettséget állapítja meg. Ha az értesítés elmulasztása folytán a képviselőnek a szükséges tudakozódással költségei merülnek fel, ezt a költséget a kötelmi jognak a 99. §. indokolásában említett szabálya folytán a mulasztó átruházó vagy terhelő lesz köteles viselni. 112. §. A képviselői jogkörnek és korlátozásának szabályozása lényegileg megegyezik a 79. §-ban foglalt rendelkezésekkel. A javaslat 105. §-ában is kifejezésre jut az a gondolat, hogy a jelzálogjog érvényesítése idején ugyanazok a személyek kerüljenek egymással szembe, akik között az alapulfekvő jogügylet létrejött. Ennek a szempontnak, valamint a képviselet szabályozásának. felel meg e §. azon rendelkezése, amely az adóst a képviselő hitelintézettel szemben felmenti a hitelezői legitimáció vizsgálatának kötelezettsége alól. A hazai viszonyok közt az intézmény életképességéhez elkerülhetetlenül szükséges is, hogy legyen egy olyan szerv, amelynél fizetve, az ingatlantulajdonos feltótlenül szabaduljon a kétszeri fizetés veszélyétől. A 96. §-ban említett szel vény kiállításhoz fűződő joghatályt szabályozza e §. utolsó bekezdése, amelyből az is következik, hogy az adós szelvények kiállítása esetében csak szelvény ellenében köteles fizetni és ilyenkor az esedékes fizetéseket nem kell a képviselőnél teljesítenie. 113. §. Minthogy a jelzálogos követelés, amelynek erejéig jelzálogadóslevelet állítottak ki, hosszú lejáratú is lehet, számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az eredeti hitelezőként szereplő hitelintézet megszűnik ós a hitelező képviselet nélkül marad. A javaslat figyelemmel arra, hogy a hitelintézet megszűnéséről mind a tulajdonos, mind pedig a jelzálogadóslevél birtokosa a kellő gondosság mellett tudomást szerezhetnek, együttes fellépésük alapján ad helyet új képviselő kijelölésének, akire azonban természetesen a szavatossági kötelezettség (110. §.) nem hárítható. A képviselet munkateherrel jár ós ezért a javaslat új képviselőül csak olyan — a 87. §. feltételének megfelelő — hitelintézetet enged kijelölni, aki ezt a megbízást önként elvállalja. Annak természetesen nincsen akadálya, hogy képviselőül éppen a jelzálogadóslevél birtokosa jelöltessék ki, feltéve, hogy az említett feltételeknek megfelel. Figyelemmel arra, hogy a szavatos kiesése folytán a jelzálogadóslevél forgalomképessége lényegesen csökken, figyelemmel továbbá arra, hogy a javaslat feltételének megfelelő képviselő nem lesz mindig található, a javaslat a képviselő hitelintézet megszűnése esetében a 110. §. kiterjesztésével a jelzálogadóslevél birtokosának is megadja a jogot arra, hogy a feljegyzést töröltethesse és magát a jelzálogadóslevél hatálytalanításával jelzálogos hitelezőként bejegyeztesse. Ötödik fejezet. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 114. §. A javaslatban megvalósított új intézmények szükségessé teszik a telekkönyvi rendtartás és a végrehajtási törvény kiegészítését, a közönséges jelzálogjognak és a biztosítéki jelzálogjognak a fennálló jogtól eltérő rendelkezései pedig az említett jogszabályok módosítását. Figyelemmel arra, hogy ezek a kiegészítések ós módosítások a javaslat szabályaiból természetszerűen fognak következni, mellőzhetőnek látszik a javaslat törvényerőre emelkedése után ezeket a jogszabályokat is a törvényhozás elé terjeszteni, ami a javas-