Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 87 a jelzálogadóslevél kiállítására nem a felek maguk hivatottak, hanem a hitelező ez irányban csak kérelmet terjeszthet elő. Minthogy a telekadóslevélre a jelzálogadó sie vél szabályainak legtöbbje alkalmazható, a törvény szerkesztési technika szempontjából megfelelőbb eljárás volt a telekadósságlevélre a jelzálogadóslevél szabályait kiterjeszteni és a részletes szabályozás során a telekadóslevelet csak ott említeni, ahol arra eltérő szabály megállapítása volt indokolt. (99., 101. §.) 88. §. E §. a jelzálogadóslevól kiállítására irányuló kérelem időpontjáról rendelkezik. A javaslat 89. §-a értelmében a jelzálogadóslevél kiállításához a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Épen ezért nincs elvi akadálya annak, hogy már meglevő jelzálogjog tekintetében utóbb állítsanak ki jelzálogadóslevelet. A 88. §. az utólagos kérelem megengedésével csak egyszerűbbé teszi annak a célnak az elérését, amit a felek egyébként a jelzálogjog töröltetésével és a törölt jelzálogjog ranghelyén új — jelzálogadósleveíes — jelzálogjog alapításával- érhetnének el. 89. §. A közönséges jelzálogjog jogügyleti megalapításához az általános szabály szerint a tulajdonos beleegyezése szükséges. Minthogy a jelzálogadó»levél kiállítása a tulajdonos jogi helyzetét is érinti, szükséges a tulajdonos beleegyezését ehhez is megkívánni. A jelzálogadóslevél intézményének egyik legfontosabb célja, hogy a követelés az adóslevél közvetítésével telekkönyvön kívül legyen átruházható és megterhelhető Ki kell tehát zárni annak a lehetőségét, hogy a követelést a telekkönyv tartalmában bízva, más szerezhesse meg, mint, aki a jelzálogadóslevelet megszerzi. Az erre irányuló rendelkezések alapfeltételeként mellőzhetetlen a jelzálogadöslevél kiállításának telekkönyvi feltüntetése. 90. §. E §. a jelzálogadóslevél kiállításának egyik tárgyi előfeltételét szabályozza. Ismételten említettem már telekkönyvi jogunknak azokat az alapvető jogszabályait, amelyek értelmében bizonyos határidőn belül a telekkönyvi bejegyzés érvénytelenségét harmadik jóhiszemű visszterhes szerzővel szemben is érvényesíteni lehet (V. ö. 47. §. ind). A jelzálogadóslevél egész intézményét életképtelenné tenné, ha a birtokos ki volna téve annak, hogy a jelzálogadóslevél kiállításának alapjául szolgáló jelzálogjogot utólag törlik, az viszont a telekkönyvi jognak egységes rendszerét bontaná meg, ha az említett szabályok alól jelzálogadóslevél kibocsátása esetében kivételt tenne a javaslat. Ezt a nehézséget a 90. §. úgy hidalja át, hogy nem engedi meg jelzálogadóslevél kiállítását mindaddig, amíg a harmadik jóhiszemű visszterhes szerzőre is kiható törlési per megindításának lehetősége fennforog. 91. §. Ha a tulajdonos jogát nemcsak fenyegeti a törlési vagy a kiigazítási per, mint az előbbi §. esetében, hanem a támadás már be is következett, továbbá, ha a tulajdonos rendelkező joga harmadik személy javára korlátozva van, végül ha ily megtámadás vagy korlátozás a jelzálogadóslevól alapjául kijelölt jelzálogjog tekintetében áll fenn, nem szabad módot adni a többé-kevésbbé bizonytalan jelzálogjog telekkönyvön kívüli forgalombahozására, mert, ha ezt a javaslat megengedné, senki sem merne a telekkönyv megtekintése nélkül jelzálogadóslevelet szerezni ós így az egész intézmény nehézkessé, gyakorlatiatlanná válnék. A javaslat éppen ezért az említett esetekben megtiltja a jelzálogadóslevél kiállítását. 92. §. E §. rendelkezését is az előbbi §. indokolásában említett szempontok teszik szükségessé.