Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről

1028. szám. 133 bizottság ügyrendjének s illetőleg eljárási szabályainak megállapítására a házszabályok 132. §-a alapján albizottságot küldött ki, elhatározván egyidejűleg, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel érdemleges tárgyalásait már az albizottság határozatának meghozatala előtt nyomban megkezdi.' A kiküldött albizottság ügyrendet nem dolgozott ki, az a bizottság ülésem önmagától kialakult tárgyalási rend folyománya gyanánt feleslegessé válván. A bizottság érdemleges munkájának megkezdése előtt a t. Nemzetgyűlés által megállapított hatáskörrel kapcsolatban diszkusszió tárgyává tette a bizottság feladatát, célját is, mely a tárgyalások folyamán pozitív formába ugyan nem öntetett, de a kialakult vélemények alapján körülbelül úgy határozható meg, hogy a bizottság feladata, eljárásának célja: Megállapítása annak, a) mi volt a frankhamisítási bűntény célzata, mely célok vezették a tetteseket a bűncselekmény elkövetésénél; b) ha a bűntetteseket eljárásukban politikai cél vezette, az egyes alkalmilag összeverődött társaság kezdeményezése és ténykedése volt-e, avagy összeköttetésbe hozható-e valamely felelős állásban lévő, avagy vezető politikussal, politikai vagy társadalmi egyesülettel; c) a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban annak megelőzése, meghiúsítása, végül a tettesek személyének megállapítása körül merültek-e fel jelenségek, amelyekből a kormány politikai felelőssége az 1848 : III. t.-c. 32. §-a alapján megállapítható lenne, akár valamely tényleges intézkedése, akár pedig szükséges intézkedés idejében való megtételének elmulasztása folytán. A bizottság egyöntetű állásfoglalása az eljárás lefolytatására nézve az volt, hogy a szükséges bizonyítás a bűnügy politikai hátterének kivizsgálásával kapcsolatban a legszélesebb mederben folytatandó le, minden olyan okirat beszerzésével ós egyén személyes meghallgatásával, amely, illetőleg akinek vallomása a kitűzött cél elérése szempontjából legkisebb mértékben is figyelembe jöhetett. Elkerülhetetlenül szükségessé tette ezt a nemzet becsülete, amely a bűntény következtében a külföld előtt súlyos támadásban részesült a szomszédos államok ellenséges érzületű sajtója ós propagandája részéről, különösen a bűntény céljának és terjedelmének célzatos ós hamis beállítása folytán. Kétségtelen az is, hogy csak a legszélesebb körű bizonyítás lefolytatása tisztázhatja végleg azt a tényt, hogy a bűncselekmény elkövetésétől maga a nemzet távol van, az meggyőződésével, hagyományaival, nemzeti erkölcseivel ellenkezik. A bűntettesek méltó büntetése tekintetében az egyedüli helyes felfogás az, mely ezt a független és pártatlan bíróságra bízza ; viszont a politikai felelősség szempontjából az a nemzet érdeke, hogy mindazokkal szemben, akiket a bűncselekmény elkövetése, megelőzése, meggátlása, végül a bűntettesek személyének megállapítása körül elkövetett cselekedetekért vagy mulasztásokért esetleg politikai felelősség terhel, ez a felelősség a legszigorúbban meg is állapíttassák. Igen természetes, hogy e téren a bizottság feladata kizárólag a tényállás teljes és objektív megállapítására terjed ki, a felelősség meg- vagy meg nem állapításának a kérdése a Nemzetgyűlés kfzárólagos hatáskörébe tartozván. A bizottság tárgyalása a Nemzetgyűlés egyhangú határozata értelmében titkos volt. A bizottság a feladata körébe tartozó tényállás megállapítása céljából