Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1012. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" szóló 869. számú törvényjavaslat tárgyában
108 1012. szám. lemb evét elével a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr átdolgozott és kinyomatott, úgy hogy az együttes bizottság 1926. évi február hó 9-iki ülésén a törvényjavaslatot új szövegezésben tárgyalta s fogadta el általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Az együttes bizottság a törvényjavaslat ^alapelveit általában magáévá tette. Elfogadta a tanyai (uradalmi) iskolák létesítésére nézve a priuszt, de mert a törvényjavaslat egy Országos Népiskolai Építési Alapot is szervez, helyesnek találja, hogy olyan belterületi iskolák, ahol tanterem hiánya miatt váltakozó tanítás folyik, vagy egészségtelen, düledező iskolaépületek vannak, a kívánalmaknak megfeleloleg fokozatosan szintén kiépíttessenek Külterületi iskoláknál az iskolaállitás és fenntartás kötelessége elvileg egy körzeti érdekeltség terhét képezi. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése elsősorban az olyan nagy vagyonokat akarja e kulturális kötelesség teljesítésére rászorítani, amelyek magukat az 1921 : XXX. t.-c. rendelkezései alól szankció hiányában eddig kivonni igyekeztek. Viszont, hogy a törvény kisemberekből álló érdekeltségekre antiszociális terhet ne hárítson, az iskola építési és fenntartási költségeinek részben vagy egészben való viselésére a politikai községet is kötelezhetőnek mondja ki, maga az állam pedig az arra szoruló iskolafenntartót államsegéllyel vagy kölcsönnel támogatja. Aggodalmak merültek fel, hogy a telekkisajátítás, ha ezt a jogot kisemberrel, például kisgazdával szemben gyakorolják, a kisajátítást szenvedő fél egész egzisztenciáját megrendítheti. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megnyugtatta a bizottságot, hogy telkek kiszemelésénél ós kisajátításánál a legnagyobb kímélettel és körültekintéssel járnak el, úgy, hogy az eddigi munkálatok során ilyen irányú panasz hozzá nem is érkezett. Kijelenti, hogy a végrehajtási utasításban a kisember kímélésének s kártalanításának elvét oly módon fogja kidomborítani, hogy kis ember anyagi tönkretételének, vagy megrövidítésének minden lehetőségót kizárja. Úgyszintén aggályok merültek fel a 12. §. azon rendelkezésével szemben, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a községekkel kötött szervezési szerződóseket revizió alá veheti. A miniszter úr erre azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy ez a felhatalmazás szegény községek további megterhelését nem célozza, csupán azokat a gazdag városokat akarja erősebb tehervállalásra szorítani, melyek magukat az iskola államosításának konjuktúrájának ügyes kihasználásával az iskolafenntartási terhek viselése alól tökéletesen kivonták. Kapcsolatban ezzel panasz merült fel az ellen a fonákság ellen is, hogy míg egyes iskolafenntartó egyházközségek szinte roskadoznak az iskolafenntartási terhek alatt, ugyanakkor állami iskolákkal rendelkező községek lakói ugyané terhek hordozásától föl vannak mentve. A miniszter úr ezekre a panaszokra is kijelentette, hogy az anomáliákat ismeri s meg fogja keresni a módját olyan törvényes rendezésnek, hogy a hitfelekezetek, melyek iskolafenntartásra nem kötelezettek, csupán jogosultak, a terhek alól az iskolafenntartásra kötelezett községeknek a teherviselésbe való bevonása útján legalább részben mentesíttessenek. Az együttes bizottság által a törvényjavaslat szövegén eszközölt módosítások egyébként a következők: Az 1. §. 5 bekezdésének 3. sorában az »értelmében« szó után beszúrás : »a rendelkezésre álló hitelek keretén belül«. Ugyancsak az 1. §. első bekezdésének 7, sorában »internátust« szó után beszúrás: »esetleg napköd otthont«. — A 8. sorban »internátus« szó után beszúrás: »vagy napközi otthon«. — A 11. sorban »internátusba« szó után beszúrás:
