Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

98Ö! szám. 401 VI. Ami a javaslat szerkezeti beosztását illeti, az anyagi jogi rendelkezések az eljárási rendelkezésektől a lehetőséghez képest el vannak választva. Ez az elválasztás azonban nem mindenütt volt teljesen keresztülvihető, mert egyes eljárási szabályok' olyan szorosan kapcsolódnak a jogviszonyok bizonyos csoportját szabályozó egyes rendelkezésekhez, hogy a különválasztás a javaslat áttekinthetőségét nehezítette volna meg. A javaslat harmadik fejezetét vegyes, átmeneti és életbeléptető rendelkezések alkotják. II. Részletes indokolás. 1. Anyagjogi rendelkezések. 1. Az átértékelés szabályai. 1. §. Az általános indokolásban már ki van fejtve a javaslatnak ebben a §-ban .kimondott az az alapelve, hogy az átértékelést a kényszerárfolyam általános szabálya alól megengedett kivételképen fogja fel. A javaslat ezt a szabályt csapán a koronáéi tékben meghatározott pénztartozásokra mondja ki, mert a nem pénzben meghatározott tartozások esetében az átértékelésnek nincsen tárgya, a külföldi valutában kifejezett pénztartozások szabályozása pedig nem tartozik a javaslat feladatkörébe. A koronaérték behozatala előtt forgalomban volt belföldi pénznemben kifejezett pénztartozásoknak a kdronaértékre átszámításáról a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról szóló 1899 : XXXVI. t.-c. 15., 16., 17. és 19. §-a rendelkezett. Mégis minthogy a koronaórtékben teljesíthető ezek a pénztartozások eredetileg nem koronaértékben voltak meghatározva, a javaslat 1. §-a ebben az irányban is elejét kívánja venni a kétségnek és a forgalomban már nem lévő belföldi pénznemeket is megemlíti. 2. §. Ez a § mindenekelőtt azt juttatja kifejezésre, hogy az átértékelés nem olyan jogintézmény, amely állandó jellegű és a pénzérték hullámzásának esetleg ezután bekövetkezendő eseteiben is alkalmazást nyerne. A javaslat célja, hogy a korona stabilizálódása előtt keletkezett jogviszonyok esetében biztosítsa a gazdasági helyzettől megengedett igazságos megoldást. Ezt a gondolatot fejezi ki az első bekezdés, amely a méltányosságra s utal. Figyelemmel arra, hogy a pénztartozás meghatározására más időpont s lehet irányadó, mint a keletkezésére, így különösen abban az esetben, amikor a külföldi valutára szóló, de magyar koronában teljesítendő pénztartozás a lejáratkor, tehát esetleg hosszú idővel a keletkezése után válik magyar koronatartozássá, a javaslat a pénztartozás meghatározására irányadó időpontot említi fel, mint a valorizáció szempontjából lényegeset. À meghatározás előtt ugyanis a pénz értékcsökkenése a pénztartozásra nem hat ki. A javaslatnak ez a rendelkezése dönti el az eddigi bírói gyakorlatban vitás azt az alapvető kérdést, hogy mely időponttól kezdődően van átértékelésnek helye. A bírói gyakorlat majd a valorizációra irányuló kérelem előterjesztésének idejét, majd az adós késedelmének kezdetét, néha a lejárat idejét vette figyelembe és csak igen kivételesen a követélés keletkezésének idejét. A javaslat e tekintetben a legmesszebbmenő álláspontot tette a magáévá. Szétágazók a vélemények ^abban a tekintetben is, hogy miképpen kell a pénztartozást akkor átértékelni, ha a pénztartozás összegének megállapítására valamely dolog értéke az irányadó. így különösen akkor, ha az adós Az 1922: évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVI. kötet. 51 *