Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-980. Törvényjavaslat egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről

980. szám. 3S7 ségének a visszavételtől számított harminc nap alatt tehet eleget. A biztosító magánvállalat az olyan szerződés tekintetében, amelyre vonatkozóan a 30. §-ban meghatározott kötelezettségének az előbbi bekezdésben megszabott határidőben sem tesz eleget, a 30. §. értelmében kiszámított összeg kétezerszeresét köteles a felosztási alap javara a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelőhatóságára átruházni. Ha a biztosító magánvállalat mulasztása a felosztási alap megszűnése után derül ki, a biztosító magánvállalat a szerződés alapján jogosított félnek köteles azt az öszszeget — az alap felosztásától járó —havi másfél százalékos kamataival együtt megtéríteni, amely a jogosított felet a felosztási alapból megillette volna. Ha ez az összeg kamat nélkül az előbbi bekezdés alapján fizetendő összegnél kevesebb, a különbözetet kell bírság címén a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatóságához a felügyeleti díjak fizetésére megállapított módon befizetni. A jelen §. előbbi bekezdésének esetén kívül a biztosítási szerződésből eredő pénztartozás átértékelését bíróság előtt nem lehet kérni. 34. §. Az átruházásnak, valamint a felosztási alapok létesítésének, kezelésének és felosztásának részletes szabályait az igazságügy miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 3. Az átértékelés hatása a jelzálogjogra. 35. §. Jelzáloggal biztosított követelés átértékelése a jelzálogjogra nem hat ki ; ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hitelező, ha az ingatlan tulajdonosa személyes adósa, az akár ítélettel, akár a felek megállapodásával meghatározott átértékelésből származó különbözet erejéig a jelzálogjognak új rangsorban bejegy-' zését kérhesse. A biztosítéki jelzálogjog a bekebelezéssel biztosított összeg erejéig az átértékelt követelés biztosítására is szolgál. II. Eljárási rendelkezések. 1. Eljárási általános rendelkezések. 36. §. A pénztartozás átértékelésére vagy a kötelesrésznek természetben megítélésére irányuló kérelmet az eljárás bármely szakában, a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati tárgyaláson szóval is elő lehet terjeszteni. Azokban a perekben, amelyekben az 1925 : VIII. t.-c. 21. §-a értelmében a régebbi eljárási szabályokat kell alkalmazni, a kérelmet a felebbezésben, sőt a íelebbezés után is az ítélet hozataláig elő lehet terjeszteni. Az eljárás folyamán előterjesztett ily kérelemre a polgári perrendtartásnak a kereset megváltoztatását vagy felemelését tiltó rendelkezései sem a per főtárgya, sem a perköltség tekintetében nem nyernek alkalmazást. 37. §. Az átértékelést tartalmazó ítéletben a marasztalás összegét magyar törvényes értékben kell megállapítani. ) A bíróság — amennyiben az adós vagyoni helyzetére figyelemmel méltányosnak találja — az 1911 :

1. t.-c. (Pp.) 397. §-ának első bekezdésében szabályozott intézkedéseken felül a a kötelezettségnek részletekben teljesítésére a felperes hozzájárulása nélkül is külön-külön határidőket szabhat, kivéve, ha ez a hitelező érdekei szempontjából méltánytalanul hátrányos lenne. 38. §. A felülvizsgálati bíróság a pénztartozás átértékelésének vagy a kötelesrész természetben megítélésének kórdósében az előtte ismeretes adatok, valamint a köztudomás vagy hivatalos tudomása alapján határoz. 49*