Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVI. kötet • 932-999. sz.

Irományszámok - 1922-940. Törvényjavaslat a halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

940. szám. 159 13. §. A halászatra jogosult, ha vadászati jogosítványa nincs is, lőfegyver használata nélkül elpusztíthatja a halakra nagyobb mértékben kártékony állatok közül a vidrát (Lutra vuglaris), a vidranyestet (Mustela lutreola), a csonttörő sast (Halietos albicilla), a halászó sast (Pandion halietos), a jégtnadárt (Aloedo ispida), a szárcsát, buvárfajokat, valamint a gémeket, vadrucákat és vadludfóléket. Ez a rendelkezés nem érinti a vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének tulajdonjogát az ily módon megfogott vagy elejtett vadra. Kíméleti téren az általános tilalom idején nemcsak a halászat, hanem a vadászat, a békafogás,, a csónakázás, a fürdés, a kavics- és iszapszedés és általában minden olyan művelet, amely a hal ívását ós fejlődését hátráltatja, tilos. Ilyen helyen az említett időben marhát, kacsát, ludat vagy más állatot vízbe ereszteni nem szabad. 14. §. Halat tilalmi időben áruba bocsátani vagy szállítani csak a 15. §-ban megállapított feltétellel szabad. Az előbbi bekezdés rendelkezése kiterjed az olyan halak áruba bocsátására é3 szállítására is, amelyeknek legkisebb méretei a 11. §. értelmében meg vannak állapítva. Ily halakat a megállapított méreten alul fogyasztás céljaira áruba bocsátani vagy szállítani akkor is tilos, ha zárt vízből származnak. E tilalom alól a földmívelésügyi miniszter kellő ellenőrzéssel kivételt engedhet. 15. §. Aki a tilalmi idő előtb fogott, vagy zárt vízből esetleg külföldről származó halat a tilalmi idő alatt árubabocsát vagy szállít, köteles a hal származását és a fogásnak idejét a község elöljáróságától kiállított bizonyítvánnyal igazolni. 111. cikk. Az 1888 : XIX. t.-c. IV. fejezete az alábbi 16-^-18. §§-bán foglalt rendelkezésekkel egészíttetik ki : 16. §. A halászati társulatok kötelékébe tartozó tagok járulékainak és hátralékainak beszedéséről és behajtásáról a társulat kérésére a pénzügyminiszter közadók módjára gondoskodik. 17. §. A halászati társulatok működése, valamint a hatóság által bérbeadott vízterületeken a bérlők üzeme felett a főfelügyeletet a földmívelósügyi miniszter gyakorolja a szakközege által, aki a társulat ülésén felszólalhat s határozata ellen fellebbezéssel élhet. Az ily szakközeget a társulatoknak minden ülésére meg kell hívni. 18. §, Ha a íöldmívelésügyi miniszter által az 1888 : XIX. t.-c. 47. §-a alapján elrendelt hatósági bérbeadás bármi okból nem foganatosítható, a miniszter az illető vízszakaszokra nézve a halászat gyakorlását felfüggesztheti arra az időre, amíg a hasznosítás az említett módon nem sikerül, vagy a társulat meg nem alakul. IV. cikk. Az 1888 : XIX. t.-c. VI. fejezete helyébe az alábbi 19—28. §§-ban foglalt rendelkezések lépnek: Büntető rendelkezések. 19 §.Áki zárt vízből (1888: XIX. t.-c. 13. §.), vagy zárt víz módjára halászható vízből (jelen törvény 5. §.) a halászatra jogosítottnak engedélye nélkül fog halat, a lopásról szóló törvényes rendelkezések szerint büntetendő. 20. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egymilliókettőszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) aki anélkül halászik, hogy saját részére vagy segédjei vagy munkásai részére halász-jegyet váltott volna; b) aki más névre szóló vagy olyan halászjeggyel halászik, amelynek érvényessége megszűnt; c) aki hal ászjegyét használatra másnak adja át; d) aki hamisított halászjeggyel halászik vagy halásztat.