Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-918. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet 1924. évi VI-ik egyetemes értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlásról

410 918. szám. zésekkel kapcsolatosan vehető fontolóra, amelyeket a köz az összes állampolgárok javára foganatosít, az értekezlet, a nélkül, hogy azoknak a jóléti nagy kérdéseknek részleteire kiterjeszkednék, amelyeknek megoldása a munkásság sorsának javulását hozhatja magával, ajánlatos a tagoknak : a) hogy az egyéni egészségügyet előmozdítsák ós pedig különösen népfürdők, népuszodák, stb. felállítása vagy felállításának előmozdítása által; b) hogy oly törvényi» rendelkezéseket hozzanak, illetőleg olyan magántörekvéseket támogassanak, amelyek az iszákosság, a tuberkulózis, a nemi betegségek és a szerencsejáték leküzdésére szolgálnak. III. Lakáspolitika. Minthogy a munkásság és az egész közönség érdekében kívánatos mindannak elősegítése, ami hozzájárulhat a munkások családi élete harmonikus fejlődéséhez és minthogy a munkásoknak a fentebb említett veszélyekkel szemben való megvédésére a legjobb eszköz abban áll, hogy megfelelő otthont bocsátunk rendelkezésükre, az érdekezlet ajánlja, hogy az egészséges ós olcsó lakások száma, amely lakások az egészségápolás ós a lakályosság lényeges követelményeinek megfelelnek, akár kertvárosokban, akár a városok belterületén, szükség esetén a helyi és a szélesebb körű közigazgatás segélyével, szaporíttassék. IV. Berendezések a szabadidő felhasználására. A nélkül, hogy választást akarna eszközölni ama számtalan * intézmények között, amelyek a munkásoknak alkalmat nyújtanak ízlésüknek megfelelő szabad tevékenységre és* amelyeknek fejlődése egyébként minden állam, valamint minden vidék erkölcseitől és szokásaitól függ, az értekezlet a tagok figyelmét mégis felhívja annak szükségességére, hogy megakadályozzák a különböző törekvések elforgácsolódását, amely annak következtében áll elő, hogy nem meghatározott szükségleteknek megfelelő intézmények létesíttetnek. Hangsúlyozza az érdeket, amely ahhoz fűződik, hogy ilyen intézmények létesítésénél és fejlesztésénél a munkásság különböző csoportjainak, amelyek részere létesítvék, vágyaira, hajlamaira, és különös viszonyaira figyelmet fordítsanak. Mégis azok közül az intézmények közül, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyesek ós a család harmonikus és szerencsés fejlődéséhez, valamint az összesség haladásához hozzájáruljanak, azokat a kezdeményezéseket ajánlja az értekezlet, amelyeknek célja, a) javítani a munkások háztartásának vezetését és családi életét (munkás-kertek, kis földterületek, házi állatok nevelése, stb.), hozzáfűzve a szórakozás jótéteményeihez annak az érzetét is, hogy a családi közösség javára bár csekély gazdasági előnyt is biztosít ; b) a munkások testi erejének és egészségének fejlesztése sportok üzése által; amelyek a modern ipar szélsőséges munkamegosztása alá eső fiatal munkásoknak alkalmat adnak erejük szabad kifejtésére és őket új kezdeményező erővel és igyekezettel ruházza fel; c) fejleszteni á hivatásos és általános műveltséget (könyvtárak, olvasótermek, előadások, a hivatásbeli és általános továbbképzés céljaira rendelt tanfolyamok stb. által), amely a munkások legmélyebben érzett szükségle-