Nemzetgyűlési irományok, 1922. XV. kötet • 828-931. sz.

Irományszámok - 1922-828. Törvényjavaslat a Görög Köztársasággal kötött, 1925. évi június hó 4-én kelt kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről

828. szám. 7 Melléklet a 828. számú irományhoz. Indokolás a Bécsben 1925. június hó 4-én Magyarország és Görögország között kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslathoz. Görögországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk ez ideig szabályozva nem volt. A görög áruk Magyarországon a magyar autonom vámtarifa tételei, míg a magyar áruk Görögországban a görög vámtarifa maximális tételei szerint vámoltatnak el. Ez utóbbi körülmény a magyar mezőgazdasági és ipari exportot, melynek Görögország már háború előtt elég jelentős piaca volt, súlyos helyzet elé állítja, miután úgy a régi, mint az életbeléptetendő 2 kolonnás új görög vámtarifa maximális tételei igen magasak, azonkívül Görögország több állammal kötött kereskedelmi egyezményt, melyek a szerződő államoknak a görög vámtarifa alacsonyabb vámtételeit biztosítják és így a magyar cikkeket a görög piacon kereskedelmi szerződés hiányában versenyképtelenné tennék. A magyar kormány méltányolva azon fontos gazdasági érdekeket, melyek Görögországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséhez fűződnek, már 1924. év elején felvette a görög kormánnyal a szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat, melyek a folyó év június havában eredményes befejezést nyertek. E hó 4-én ugyanis a görög kormány részéről Lagoudakis G. C. bécsi görög követ, a magyar kormány részéről Masirevich Szilárd ugyanottani magyar követ azonos szövegű jegyzékeket cseréltek ki, melyek az ideiglenes kereskedelmi egyezmény szövegét tartalmazzák. Az egyezménynek Magyarországra nézve különös jelentősége az, hogy kölcsönösségi alapon biztosítja mindkét fél számára a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást, minek folytán gyáriparunk versenyképessége a görög piacokon biztosítva van. Ezzel szemben a magyar kormány a Görögországból bejövő, illetőleg onnan származó korinthusi apró szőlő vámtételét 150 aranykoronáról 12 aranykoronára mérsékelte, s azon kötelezettséget vállalta, hogy évi 400.000 kg. dohányt vásárol a jövőben Görögországban. Az ott termelt kitűnő minőségű dohányt az adott mennyiségben dohány jövedékünk jól felhasználhatja.-