Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-785. Törvényjavaslat a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alkotott 1924:XXVI. t.-cikk kiegészítéséről

785. szám. 45 Melléklet az 785. számú irományhoz. Indokolás „a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezése tárgyában alkotott 1924 : XXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1924 : XXVI. t.-c. 13. §-a különböző testületeknek és intézményeknek képviseleti jogot biztosított a székesfőváros törvényhatósági bizottságában. Ennek a rendelkezésnek törvénybeiktatásánál al törvényhozás abból a meggyőződésből indult ki, hogy a legszámottevőbb kulturális, gazdasági és társadalmi testületek és intézmények képviselőinek a törvényhatósági bizottságban való részvétele a szakszerűség és a magasabb színvonal szempontjából kétségtelenül rendkívül előnyös; másrészt, hogy ezek a testületek és intézmények is bizonyára méltánylással és megértéssel fogadják a törvénynek ezt a reájuk nézve kitüntető intézkedését. Sajnos azonban, a törvény végrehajtása során más tapasztalatra jutottunk. A. budapesti kereskedelmi és iparkamara a jelölést levette napirendjé- ről és azt későbbre halasztotta, holott a törvényhatósági bizottságnak már május havában meg kell alakulnia, és így az — legalább egy ideig — csonka maradna. Éppen ezért a jelölés elodázását — a törvény kifejezett rendelkezésével szemben —• indokoltnak nem fogadhatom el. Más testületek (intézmények) pedig a törvény némely rendelkezését — részben félreértésből, részben kellően meg nem okolható érzékenységből — kifogás tárgyává tették. Egyebek között sérelmesnek tartották azt is, hogy a törvény szerint nem jutott külön képviselet valamennyiüknek, hanem több kulturális intézmény jelöltjei közül csak egy kerülhet be a törvényhatósági bizottságba. Úgy látszik, ez volt egyik legfőbb oka annak, hogy ezek a testületek (intézmények) a székesfőváros vezetőségének a jelölés tekintetében hozzájuk intézett megkeresésére azt a választ adták, hogy a jelölés jogával élni nem kívánnak. Eire önként érthetőleg nem számított a törvényhozás és így a törvényben nincs intézkedés arra az esetre, ha az említett testületek (intézmények) valamelyike a részére biztosított jelölés jogát nem gyakorolja. Ilyenkor tehát a törvényhatósági bizottság csonka maradna, amit természetesen feltétlenül el kell kerülnünk. Ezt biztosítja e törvényjavaslat 1. §-a azzal a rendel-