Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-783. Törvényjavaslat a nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában az 1913. évi december hó 31. napján Brüsszelben kötött egyezmény becikkelyezéséről

32 783. szám. vétetett fel ; így a társadalmi és gazdasági tudományok Bordeauxban tartott kongresszusának tárgysorozatába s ugyancsak tárgyaltatott a kereskedelmi kamaráknak Milanóban 1906-ban, Prágában 1908-ban és Londonban 1910-ben tartott kongresszusain. Ezeken az összejöveteleken a kereskedelmi statisztikák egységesítésének terve már általános rokonszenvvel és a megvalósítás lehetőségének reményével fogadtatván, a fentemlített prágai kongresszuson elhatároztatott, hogy egy erré vonatkozó nemzetközi egyezmény létrehozatala céljából az 1910. óv folyamán nemzetközi értekezlet tartassók s annak Brüsszelben való összehívásával a belga kir. kormány bizassék meg. A belga kormány által 1910. évi szeptember havára összehívott brüsszeli értekezleten 26, a folytatólag 1913. év novemberében ugyanott tartott értekezleten pedig 32 állam képviseltette magát, köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria és Magyarország, Oroszország, Japán, Svájc, Németalföld, Románia, a Skandináv államok stb. A nagyobb államok közül csak az Amerikai Egyesült-Államok és Törökország hiányoztak. A tárgyalásokon a magyar kormányt két kiküldött képviselte s a nemzetközi értekezlet úgy az egységes árúlajstrom szerkesztésónéi, mint a Nemzetközi Egyezmény szövegezésénél magyar részről felvetett számos javaslatot tett magáévá. A kereskedelmi statisztikák egységesítésének kérdése különben magyar részről mindig meleg támogatásban részesült, mint azt a m. kir. központi statisztikai hivatal volt igazgatójának, Vargha Gyulának a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1901-ben Budapesten tartott ütésén előterjesztett s e kérdéssel foglalkozó tanulmánya is igazolja. A brüsszeli tárgyalások eredményét képező Egyezményt még 1914. elején úgy a magyar, mint az osztrák kormány letárgyalta s a csatlakozást csupán a világháború kitörése akadályozta meg. . Magyarország a Trianonban kötött békeszerződés 223. cikkének 2. pontja értelmében az Egyezményhez való csatlakozásra .kötelezettséget vállalt. E kötelezettség azonban nem korlátolja Magyarországot külkereskedelmi statisztikájának önálló vitelében, mert az Egyezmény csupán a nemzetközi összehasonlítás számára akar új ós úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból kívánatos alapot teremteni az egységes nomenklatúra alapján szerkesztett táblázatoknak egy nemzetközi munkában való közzététele által. Az Egyezmény ós Függelékeinek főbb intézkedései a következők: A belga kormány vezetése és felügyelete alatt állandó Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal szerveztetik, melynek székhelye Brüsszel. A Nemzetközi Hivatalnak az egyes résztvevő államok az általuk közzé tett kereskedelmi statisztikai adatokon kívül egy közös árúlajstromon alapuló statisztikát bocsátanak a rendelkezésére, mely az Egyezmény függelékét képező árúlajstrom szerint csoportosítva 'magában foglalja a behozott és kivitt árúkat, értékük és a mennyire lehetséges, súlyuk feltüntetésével. A Nemzetközi Hivatal feladata a »Bulletin du Bureau international de Statistique« című kiadványában nyilvánosságra hozni az általa összegyűjtött és rendezett kereskedelmi statisztikai anyagot. A Hivatal készíti egyúttal elő a nemzetközi kereskedelmi statisztika további fejlesztésére szolgáló s a kereskedelmi statisztikák összehasonlítása tárgyában az Egyezmény VII. cikke értelmében összehívható Értekezletek anyagát is. Az Egyezményt hét évre kötötték s amennyiben 12 hónappal a lejárat előtt nem mondatnék fel, további hót évre fentartottnak tekintetik. Jelenteni tartozom, hogy a Nemzetközi Hivatal a részes államoktól —