Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

751. szám. 419 újulása a folytonosság elvének megfelelően ne ugrásszerűen, hanem fokoza­tosantörténjék: a javaslat akként rendelkezik, hogy a felsőháznak választás alá eső tagjai felerészben Öt évenkint választás alá esnek. A javaslat ezt akkép valósítja meg, hogy az első ízben összeülő felsőház választott tagjait az ötödik év folyamán sorsolás alá veti, még pedig úgy, r hogy a 6. §.-ban felsorolt három választói csoport mindegyikében a tagok felerészének kisor­solását külön kell megtartani. A kisorsoltak helyére megválasztottak felső­házi tagsága természetesen ismét tíz évig fog tartani. A 8: §hoz. A javaslat 8. §-a a belügyminiszterre, mint az országgyűlési választások legfelsőbb vezetésére hivatott szervre bízza annak a határidőnek meghatározását, amelyen belül a felsőházi tagok megválasztását meg kell tartani; e §. szabályozza egyúttal a választási határidő kitűzési módját. A 9. § hoz. Gondoskodik a javaslat arról is, hogy a felsőház választott tagjaiban hiány ne álljon be, ennélfogva a 9. §-ban póttagok választását és a póttagok elfogyása esetére új választás megtartását rendeli. A megürese­dések esetében póttagok behívása és esetleg új választás megtartása végett szükséges lépések megtételét a javaslat a felsőház elnökére bízza. A 10. §-hoz. A 10. §. a választási eljárás főbb szabályait állapítja meg. Ezek szerint a választás titkos szavazással oly módon történik, hogy a meg­választandókra a jogosultak egyszerre adják le szavazatukat. A 11. §-ho#. Ez a § arra az eshetőségre szükséges intézkedésekről gondos­kodik, ha a felsőházi tagok választására hivatott valamelyik választótestület választói jogával a megszabott időben bármely okból nem élne vagy nem élhetne. A javaslat az ily okból üresen maradó felsőházi tagsági hely be­töltését az államfői kinevezésre utalja. A minisztériumnak lesz feladata, hogy kinevezésre e címen oly egyént hozzon javaslatba, aki abba a személykörbe tartozik, amelyből a választói jogát nem gyakorló választó testület választani hivatva lett volna. A 12. §-hoz. Az 1885 : VII. t.-c. 2. §-ának a) pontja értelmében a főrendi­háznak örökös jogon tagjai voltak az uralkodóház teljes korú főhercegei. Tekintettel az 1921 : XLVIL törvénycikk által előállott közjogi helyzetre, annak a kérdésnek a megoldását, hogy a magyar királyi család tagjait milyen keretekben és feltételek mellett illesse majd felsőházi tagság, leg­célszerűbb a királykérdés megoldása idejére fenntartani. Addig is, míg ez a kérdés törvényi szabályozást nyer, méltányosnak mutatkozott a Habsburg­Lotharingiai család azon tagjai részére a személyes felsőházi tagság jogát átmenetileg biztosítani, akik magyar állampolgárok, 35. életévüket betöltötték és állandóan a csonkaország területén laknak. A 13. §-hoz. A javaslat az örökösjogú főrendek tekintetében mind az aktív, mind a passzív választói jogot azokra a hercegi, grófi és bárói csalá­dokra korlátozza, amelyek az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott családokról készült családkönyvben be vannak iktatva. Minthogy ezt a családkönyvet a javaslat 17. £-a értelmében az eddigi szabályoknak meg­felelően tovább kell vezetni oly értelemben, hogy- az ezentúl a felsőházi tagok választására jogosult családok nyilvántartására és igazolására szolgál, ebből önként következik, hogy amennyiben egyeseknek ezentúl adományoz­tatnók ily értelemben a hercegi, grófi vagy bárói cím, a felsőházi tagok választásának joga ezeket a családokat is meg fogja illetni. Azt a kórdóst azonban, hogy mennyiben lehet ily jog adományozásának a jövőben helye, a törvényjavaslat nem kívánja szabályozni, hanem erre a kérdésre nézve az eddigi jogállapotot tartja fenn, az örökösjogú főrendiházi tagsági jog tartál­53*

Next

/
Thumbnails
Contents