Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-707. Törvényjavaslat az 1924/25. évi állami költségvetésről

707. szám, 205 dóm iát azok fizetésének terhétől kívánta megszabadítani. A törvényhozás szándéka nyilvánvalóan oda is irányult, ' hogy az Akadémia ezeknek az alkalmazottaknak nyugdíja terhétől is mentesít tessék. Ezt célozza a jelen szakasz, amely egyébként az 1923 : I t.-c. 4. §-ában az Akadémia részére biztosított közigazgatási bírói jogvédelem szempontjából is kívánatos. A 21. §-hois. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóló 1923 : XXXV. t.-c. 5. §-ában már felhatalmazást adott arra, hogy a közforgalmú magánvasuti vállalatok az e törvénybe foglalt rendelkezéseket saját alkalmazottaikkal szemben megfelelően alkalmazhassák. A magyar magánvasutak részére a további személyzeti létszámapasztás lehetőségének biztosítását ugyanazok a körülmények teszik kívánatossá, mint amelyek a közszolgálati, illetve az államvasuti személyzet létszámának további csökkentését szükségessé tették. A 22. §~hoz. Az 1924 : IV. t.-c.-ben lefektetett elveket szem előtt tartva, célszerűnek mutatkozott, hogy a zálogház, az állami árverési csarnok ós az álJami beraktározási vállalat szervezetileg és gazdaságilag a postatakarékpénztárral egyesíttessék, "mert ezzel az ügyvitel egyszerűsítése mellett, egyfelől a személyi és dologi kiadásoknál lényeges megtakarítások érhetők el, másfelől ezeknek az üzemeknek terjedelme lényegesen kibővíthető. Minthogy azonban az 1885 : IX. t.-c. és az 1889 : XXXIV. t.-c. a postatakarékpénztár üzletkörét részletesen körülhatárolja, külön törvényes íelhatalmazás kell ahhoz, hogy az intézet ezekkel az üzemekkel kapcsolatos üzletekkel foglalkozhasson. Erre vonatkoznak a 23. §. első, második, harmadik és negyedik bekezdései. Az 1923 : XXXII. t.-c. 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott 86.505/1923. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 9. §-ával a postatakarékpénztárnál elnöki értekezlet rendszeresítetett, amelyen a kereskedelemügyi és pénzügyminisztérium, valamint a postavezérigazgatóság egy-egy kiküldöttel képviselve van. Ez az elnöki értekezlet a postatakarékpénztári tanács feladatkörét vette át, amire való tekintettel a tanács már évek óta n-ein állíttatott össze. A tanács működése ilyenformán tényleg megszűnvén és feleslegessé válván, az 1885 : IX. t.-c. 3. §-át hatályon kívül kell helyezni. Az 1889 : XXXIV. t.-c. 3. §-a olykép intézkedik, hogy a postatakarékpénztár csekk- és clearingforgaImáról, valamint a takarékbetéti forgalomról elkülönített számadások vezetendők ós mórlegek készítendők úgy az üzleti kezelés, mint a gyümölcsöztetés tekintetében. Célszerűnek mutatkozik, hogy ez a törvényszakasz hatályon kívül helyeztessék azért, mert, az. intézet ügykörének bővülésével ez az elkülönítés a számvitelt és számadást megnehezíti. Az összesített vagyonmérleg- és nyereség-, veszteség-számlák kiállítása esetén is a postatakarékpénztár vagyonálladéka és üzletviteli költségei mindenkor pontosan megállapíthatók és áttekinthetők lesznek. Ezekre vonatkozik a §. ötödik bekezdése. A 23. §-ho2. Ez a szakasz a végrehajtásra vonatkozik és indokolást nem igényei. Budapest, 1925. évi február hó 27.-én. Dr. Bud János s. h, m. Jcir. pénzügyminiszter.