Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-693. Törvényjavaslat a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk kiegészítésétől

102 693. szám. Melléklet a 693. számú irományhoz. Indokolás „a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk kiegészíszítéséről" szóló törvényjavaslathoz. 1. §. A testnevelésről szóló 1921. évi LIII. t.-c. 8. §-a szerint az állam köteles Nemzeti Stadiont létesíteni. Minthogy az Országos Testnevelési Alap rendelkezésére álló összegek nem elégségesek arra, bogy ennek a kötelezettségnek az állam belátható időn belül eleget tegyen, gondoskodnunk kell más bevételi forrásról, melyből egyrészt a Nemzeti Stadion felépíthető és fönntartható legyen, másrészt az olympiai játékokra való kiküldetések költségei a jövőben fedezhetők legyenek. A. Magyar Olympiai Bizottságot a jövőben meg kell kímélnünk attól, hogy az olympiai kiküldetésekhez szükséges költségek nagy részét társadalmi úton legyen kénytelen előteremteni. Az e §-ban megállapított járulékok ezen kiadások fedezésére fognak szolgálni. . Megjegyzem, hogy az egyes sportszövetségek saját hatáskörükben eddig is rendesen progresszivitás nélkül 10°/o-ot vontak le a sportmérkőzések nyers bevételéből az olympiai kiküldetések céljára. így a jelen §. tulaj donképen csak a meglevő állapotnak méltányosabb alapon való törvényes szabályozása volna. Ezeket a járulékokat azonban nemcsak a sportmérkőzések után, hanem az embersport céljaira rendelkezésre álló sportpályákon kivételesen rendezett egyéb mutatványok (színielőadások, bikaviadalok stb.) jövedelme után is be kell szolgáltatni. Ezenkívül gondoskodni kellett arról is, hogy más, eredetileg nem embersport céljait szolgáló helyen (pl. cirkuszban) rendezett akár amatőr, akár professzionista sportmérkőzés (pl. birkózó verseny) után is a megfelelő járulék befizetését biztosítsuk. A 2. §. a járulékok befizetését biztosító szankciókat tartalmazza. 3. §. A sportok harmonikus fejlődése és együttműködése megkívánja, hogy szükség esetén az egyes sportágakban a nyilvános szereplés a sportot űzők érdekében is szabályoztassék. A sportolók fizikumát az év minden szakában egyforma intenzívitással igénybe venni úgy orvosi, mint sport szempontból sem szabad, ezért a szükséghez képest az egyes sportágakban esetleg hivatalosan is meg kell állapítani a pihenési időszakokat. A 4. §. indokolásra nem szorul Budapest, 1925. évi február hó 25-ón. Klebelsberg Kunó gr. & k, m. kir. vállas- és közoktatásügyi miniszter.