Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.
Irományszámok - 1922-689. Törvényjavaslat az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1924. évi augusztus hó 29-én a légi forgalom szabályozása tárgyában kötött ideiglenes szerződés becikkelyezéséről
88 689. szám. iparszerűen és olyanokra, amelyek személyeket és dolgokat nem iparszerűen szállítanak. Valamelyik szerződő állam kötelékébe tartozó vállalat iparszerű légi fuvarozással a két szerződő állam közötti forgalomban csak akkor foglalkozhatik, ha erre a másik Szerződő Állam illetékes hatósága részéről külön engedélyt kapott. (Szerződés 15. cikke.) Az ilyen engedélyezett] égj áró vállalatok légi járóművei azonban a légi közlekedésben, az általánosan fennálló rendelkezések megtartása mellett, a Szerződés 1. cikkének folyományaként semmi további korlátozásoknak nincsenek alávetve. Személyeket vagy dolgokat iparszerűen nem szállító légi járóműveknek ahhoz, hogy a két állam területe között, illetőleg az idegen állam légterében közlekedhessenek, minden esetben a légi járómű járatója részéről beszerzendő engedély szükséges, amelyet a másik államnak a kérelmező államában az útlevelek láttamozására illetékes hatóságai adnak meg. Ennek a korlátozás nak a felvételét az ez idő szerint állambiztonsági szempontból még igen indokolt óvatosság tette kívánatossá. Ugyanebből az okból létesíttettek azok a rendelkezések, amelyek szerint a két állam között a határt csupán a közös megállapodással megjelölendő helyeken szabad átrepülni (Szerződés 4. cikke ós Zárójegyzőkönyv 1. pontja) és ugyancsak ebből az okból vétetett fel a Zárójegyzőkönyvbe annak 5. pontja, amely szerint mindegyik Szerződő Állam fentartja magának a jogot, hogy amennyiben szükségét látja, a másik Szerződő Állam légi kikötőiben rendőri vagy vámkirendeltségeket létesíthessen. A szerződós 2., 3., 5—9., 11., 12., 14., 16—18. cikkei a légi közlekedés jogában kisebb eltérésekkel általánosan elfogadott fogalmi meghatározásokat, közigazgatási, vámügyi és közlekedési (forgalmi) rendelkezéseket tartalmaznak. A Szerződés 19. cikke általánosságban megállapítja az államok területi szuverenitásából folyó azt az elvet, hogy a Szerződésben szabályozott Jégi forgalomban, amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik, saját területén mindegyik állam a maga jogszabályait alkalmazza a másik állam légi járóműveire, azok személyzetére és utasaira nézve is. Radióberendezések tekintetében a Szerződés 10. cikke rendelkezik akként, hogy a két állam között közlekedő légi járműveket ilyén berendezésekkel csak annyiban szabad ellátni, amennyiben az a két szerződő Állam megállapodásai szerint meg van engedve. Kiegészíti ezt a Zárójegyzőkönyv 2. pontja, amely szerint a két állam fentartja a jogot, hogy biztonsági okokból a légi járóműveknek rádió hírszolgálati berendezésekkel leendő kötelező ellátása tekintetében megállapodásokat létesítsen. Légi postaszállítás tárgyában a két állam postaigazgatásai közvetlenül fognak külön megállapodásokat létesíteni. (Szerződés 13. cikke.) A két állam érdekelt hatóságai között szükséges érintkezés megkönnyítése végett a megállapodásokon általános elvként húzódik keresztül, hogy ezek a hatóságok egymással közvetlenül érintkezhetnek és létesíthetnek a szerződés keretein belül megállapodásokat. (Szerződés 12. cikke. Zárójegyzőkönyv 1., 3., 4., 5. pontja.) A becikkelyezendő okiratok többi rendelkezései a szokásos alakszerűségeket tartalmazzák. " Budapest, 1925. évi február hó 6-án. Walko Lajos s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.
