Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-529. Törvényjavaslat a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Romániával kötött 1924. évi április hó 16-án Bukarestben kelt Egyezmény becikkelyezéséről

529. szám. 47 bűntetteket az új egyezmény 4. pontja tartalmazza. A vagyon elleni bűncselekményeknél 200 magyar aranykorona, illetőleg az ennek megfelelő 210 arany leu értékhatárt állapít meg, nehogy a kiadatási eljárással felmerülő költségek meghaladják azt a vagyoni érdeket, amelyet a bűntettes a bűncselekménnyel megsértett. A közlekedés és a forgalom biztonsága elleni bűncselekményeknél a légi járóművekre, valamint a távbeszélő- és a szikratávíró-készülékek védelmére is kiterjeszkedik az egyezmény. A 3. cikk megegyezik a régi egyezmény III. cikkével, a 4. cikk rendelkezéseit a régi egyezmény X. cikke tartalmazza. Az 5. cikk rendelkezése, amely elévülés esetében kizárja a kiadatást, a régi egyezmény XI. cikke 2. pontjának felel meg. A 6. cikk rendelkezése a régi egyezmény XI. cikke 1. pontjával és utolsó bekezdésével, a 7. cikk pedig a régi egyezmény XI. cikkének 3. pontjával azonos. A 8. cikk első bekezdésének rendelkezése, amely a régi egyezményben nem fordult elő, kimondja azt az általános büntetőjogi elvet, hogy a kiadott egyén nem büntethető szigorúbban, mint azt az elkövetés helyén érvényes törvények megszabják; ez a szabály megfelel a magyar büntető törvénykönyv (1878. évi V. t.-c.) 12. § ának. E cikk második bekezdésének rendelkezése, amely szerint a kiadatást engedélyező állam kórelmére értesítést kell adni a bűnvádi eljárás eredményéről, csak abban különbözik a régi egyezmény XIX. cikkének utolsó mondatában foglalt hasonló rendelkezéstől, hogy ez utóbbi szerint hivatalból, az új egyezmény szerint pedig csak kórelemre kell értesíteni a másik Szerződő Felet az eljárás eredményéről. A 9. cikk a régi egyezmény IX., a 10. cikk pedig a régi egyezmény XII. cikkével azonos. A 11. cikk csak a kiadott egyén letartóztatása, fogvatartása ós szállítása körül felmerült költségek kölcsönös elengedését mondja ki, amit a régi egyezmény XVIII. cikke is biztosított azzal az eltéréssel, hogy a jelen egyezmény a bűntettesnek a 9.. cikkben meghatározott - ideiglenes átadásával felmerült költségek kölcsönös megtérítéséről is lemond, míg a régi egyezmény XVIII. cikkének utolsóelőtti bekezdésé e költségeknek a megkereső állam részéről való viselését állapította meg. A régi egyezmény most idézett cikkének második bekezdésében a két állam közti területeken való szállítás költségeire vonatkozó rendelkezés, mint felesleges, kihagyatott. A megkeresések költségmentes teljesítését a 20. cikk utolsó bekezdése, a szükséges fordításokét pedig a 23. cikk biztosítja. A 12. cikk azonos a régi egyezmény VIII. cikkével, ez utóbbinak utolsó bekezdése azonban, mint magától értetődő szabály, elhagyatott Az egyezmény 13—16. cikkeinek szövege megfelel a régi egyezmény IV—

VII. cikkei szövegének. A 17. cikk szövege azonos a régi egyezmény XIII. cikkének első két bekezdésével; ez utóbbi cikk harmadik bekezdésének azt a rendelkezését pedig, hogy az átszállítás foganatosítása a saját .közegekkel történik, mint ma-gától értetődőt, felesleges lett volna felvenni. Az utolsó bekezdésben foglalt rendelkezés pedig, amely a harmadik államban letartóztatott bűntettesnek szembesítés céljából való át- ós visszaszállítására vonatkozik, gyakorlatlansága folytán hagyatott el, mert ez az évtizedeken elvétve előforduló eset diplomáciai úton minden egyezményi rendezés nélkül is lebonyolítható. A 18. cikk szövege megfelel a régi egyezmény XIV. cikkének, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyik Szerződő Fél által a másik Fél területéről idézett