Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

592. rendelkezés az egyesbíró által elren­delt vagy fentartott előzetes letar­tóztatás vagy vizsgálati fogság tar­tamára is irányadó. V. Eljárás az egyesbíró előtt. 76. §. A kir. törvényszéknél, mint egyes bíróságnál eljáró egyesbíró végzi mindazokat a tennivalókat, amelye­ket a. Bp. szabályai a főtárgyalási elnöknek, a főtárgyalási tanácsnak vagy a tanács tagjának hatáskörébe utalnak. A főtárgyalást az egyesbíró előtt a Bp. XVIII. fejezetében foglalt ren­delkezések megfelelő alkalmazásával kell megtartani. VI. Főtárgyalás megtartása a törvényszék székhelyén kívül. 77. §. A kir. törvényszék elnöke az iratokhoz csatolandó indokolt ha­tározatban megengedheti, hogy a fő­tárgyalást a kir. törvényszék tanácsa vagy egyesbírája a törvényszéknek a székhelyén kívül eső területén tartsa meg, ha ezzel — tekintve a közleke­dési viszonyokr a, a kitűzendő ügyek­nek vagy a megidézendőknek nagy számára vagy más fontos körülményre — a bűnügyi költséget s egyszersmind a főtárgyalásra megidézettek idővesz­teségét is a törvényszék elnökének megítélése szerint lényegesen lehet csökkenteni. VII. Ä főtárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. 78. §. Ha a vádlott a főtárgyalá­son részletes beismerő vallomást tett, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a főtárgyalásról nem kell készítem jegyzőkönyvet, az íté­letnek pedig csak a Bp. 327. §-ának 1—8., továbbá a)—e) pontjaiban fog­lalt adatokat kell tartalmaznia. Az ily ítélet indokolása csupán arra szo­rítkozik, hogy a vádlott a vádirat­ban megjelölt bűncselekményben való szám. . 357 bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerő­sítették. Abban az esetben, ha a főtárgya­lás felmentő ítélettel vagy az eljárás megszüntetésével végződött, és a per­orvoslatra jogosultak — ideértve a főtárgyaláson jelen volt sértettet is — fellebbezéssel nem éltek, a főtár­gyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet pedig a Bp. 327. §-ának 1—8. pontjában ós a 328. §. utolsó bekezdésében foglalt adatok feltüntetésére szorítkozhatik. A bíró­ságnak a főtárgyalás alkalmával tar­tott tanácskozásáról ós szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha véleményeltérés merült fel. VIII. Egyszerűsítések a per orvoslati eljárásban. 79. §. Oly ügyben, amelyben az elsőfokú ítéletet egyesbíró hozta, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisógi panasznak csak aBp. 385. §-ának 1. a) és c) pontjában meghatározott semmi­ségi okból van helye; ha azonban a kir. ítélő tábla az egyesbíró ítéletét helybenhagyta vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmi­ségi panasznak egyáltalában nincs helye. 80.. §. Ha a semmiségi panasz elbírálására hivatott bíróság úgy ta­lálja, hogy az alsóbíróság ténymeg­állapítása az iratok tartalmával ellen­tétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt ós a tényállás az iratok alapján helyesen megálla­pítható, a semmiségi panasz elbírá­lására hivatott bíróság a ténymegálla­pítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tar­tásával a törvénynek megfelelő ha­tározatot hoz. IX. Egyszerűsítés a járásbíróság előtti eljárásban. 81. §. A Bp.-ban az ügyészségi megbízottnak az eljárásban való köz­/

Next

/
Thumbnails
Contents