Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

692. szám. 347 tudva közfogyasztás céljára forgalombahozatal végett elárusító helyen vagy raktáron tart, közegészség elleni bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Aki az előbbi bekezdésben megjelölt minőségű élelmi cikket ily minőségét tudva élelmezés céljára forgalomba hoz, tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Ugyanígy büntetendő az, aki használatban levő kutat, forrást, vízvezetéket vagy víztartót megmérgez. A büntetés tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a forgalomba hozott ártalmas élelmi cikk vagy a megmérgezett víz életveszélyes volt vagy súlyos testi sértést okozott; ha pedig a cselekmény következtében valaki meghalt, amennyiben gyilkosság nem forog fenn, a büntetés életfogytig tartó fegyház. Ezenfelül az első bekezdés esetében tíz millió koronáig, a második és a harmadik bekezdés esetében negyven millió koronáig terjedhető pénzbüntetést is kell kiszabni; emellett a bíróság az elítéltet az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű és az elítélt vagyoni viszonyaihoz és a cselekmény súlyához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezheti. A vagyoni elégtétel az elítélt egész vagyonértékének elkobzásáig terjedhet. A vagyoni elégtétel nem érintheti a sértett kártérítési, igényét. A bíróság az elítéltet a büntető ítéletben a vagyoni kár megtérítésére és ezenfelül a sértett kívánságára egyéb kára vagy hátránya fejében belátása szerint megállapítandó összeg megfizetésére is kötelezheti. A jelen § esetében a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani. A súlyosabb büntetési tétel alapjául szolgáló eredmény csak abban az esetben számítható be, ha azt a tettes előreláthatta. 22. §. Aki az előbbi §-ban meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, öt évig terjedhető fogházzal ós tíz millió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. A személyes szabadság megsértésének tekintetében : 23. §. A Btk. 323. §-ának első bekezdésében megállapított »három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő« szavak helyébe: »hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő« szavak lépnek. 12. A lopás tekintetében: a Btk. 338. §-a helyébe az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések lépnek : 24. §. Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett a lopás, ha azt olyan egyén követte el, aki a cselekmény elkövetése előtt lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság, csalás . vagy okirathamisítás miatt már két ízben jogerősen el volt ítélve. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az eljárás tárgyául szolgáló lopás elkövetését megelőző ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a szabadságvesztésbüntetést egészen vagy részben végrehajtották, a büntetés kiállásától vagy végrehajtásának félbeszakadásától tíz óv már eltelt. 13. A rablás és zsarolás tekintetében: a Btk. 349. §-a helyébe az alábbi 25. §-ban foglalt rendelkezések, 350. §-a helyébe az alábbi 26. és 27. §-ban, 351. §-a helyébe az alábbi 28. §-ban, 352. §-a helyébe az alábbi 29. §-ban foglalt rendelkezések lépnek, 353. §-a után pedig új §-ként az alábbi 30. §-ban foglalt rendelkezések iktattatnak: 25. §. A rablás (Btk. 344—346. §.) büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha: 1. azt olyan egyén követte el, aki a cselekmény elkövetése előtt rablás 44*