Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-573. Törvényjavaslat egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges rendelkezésekről

573. szám. 306 és fentartására szükséges kő-, kavics- vagy homokbányáknak a kitermelése megkönnyíttessók, illetve biztosíttassék. Tekintettel arra, hogy azok a vasutak, amelyek e bányák kiszolgálására vannak hivatva, nemcsak tartozékai a bányáknak, hanem egyúttal legfőbb feltételét alkotják azok gazdaságos kihasználásának, a bányákra megadott kisajátítási jognak a bánya céljait szolgáló vasutakra leendő kiterjesztése is indokolt és szükséges. A vasutak részére javaslatba hozott kisajátítási jog azonban dacára annak, hogy beltelkek, épületek, házhelyek stb. kisajátítását is megengedi, azt a mórtéket még sem éri el, mint maguknál a bányáknál, mertbe vasutak céljaira egyházi, vallási, közoktatási, tudományos vagy kegyeletes célokra szolgáló ingatlanok nem sajátíthatók ki. Erre a megszorító rendelkezésre azért van szükség, mert ezek a vasutak a közforgalmú vasutaknál kisebb jelentőségűek ós csak közvetve szolgálnak közérdeket. A 2. §-ho0. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 398. §-a és a vasúti üzletszabályzat 84. §-a értelmében a vasút felelős minden kárért, amely az áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, megsérülés által történik, amennyiben igazolni nem képes, hogy a kárt erőhatalom vagy az áru természetes minősége, különösen belső megromlás, beszáradás, rendes csurgás, vagy a begöngyölésnek kívülről fel nem ismerhető hiányossága vagy a rendelkezésre jogosult vétkessége, vagy a vasút vétkességére vissza nem vezethető utasítása idézte elő. Ezt az elvet módosította a 3.047/1921. M. E. számú rendelet,, amely szerint öly esetben, ha ez elveszett, megsérült stb. áru 1918. október hó 31-e után olyan helyeket érintett, amelyek megszállás alatt állottak, akkor az a vélelem, hogy a kárt erőhatalom okozta, feltéve, hogy a megszállott helyen vagy részen a fuvarozás, őrzés, vagy tárolás befejezése előtt fosztogatás vagy más erőszakosság vagy ellenséges rekvirálás fordult elő. Az akkori megzavart közállapotok mellett ugyanis oly nagymérvű fosztogatások fordultak elő, hogy a vélelem tényleg a mellett szól, hogy a felmerült károk ezen körülmények folytán következtek be s azokért a vasutakat felelőssé tenni nem lehet. Mintán az ezen eseményekkel kapcsolatos ügyek még nincsenek lebonyolítva, a 2. §-ban foglalt rendelkezésnek fentartása szükséges. A 3-ih §-Jioz. A magyar királyi minisztériumnak 9550/920. M. E. számú rendelete lehetővé tette az államkincstár részéről egyes magánjogi szerződések felbontását. :

— A békekötés folytán bekövetkezett legsúlyosabb változás: az országhatár áthelyezése ugyanis teljesen felforgatta azokat a magános kereskedelmi jogi megállapodásokat, amelyek különösen közlekedési hálózatunk kiépítését és üzemben vagy karbantartását szabályozták, illetve szolgálták. Az ezzel kapcsolatos változások olyan mélyrehatók, hogy az előállott helyzetnek rendezése másként nem lehetséges, mint adott esetekben a kötött szerződések felbontásával. A jelzett kényszerhelyzet változatlanul fennáll, s a kapcsolatos jogviszonyok végleges rendezéséig ennek a rendelkezésnek fentartására szükség van. Az e szerződésekben szabályozott jogviszonyok rendezése elsősorban a kiadott törvényhozási ós hatósági engedélyek módosítását teszi szükségessé, mert a szóbanlevő engedélyek alapján kötött szerződések csak ezekkel az engedélyekkel összhangban módosíthatók. A szerződés megszüntetésének, Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyíílés irományai. XIL kötet. gg