Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.
Irományszámok - 1922-549. Törvényjavaslat gróf Apponyi Sándor Magyar Könyvtáráról
549. szám. 167 Todoreszku Gyula özvegye s egy magát megnevezni nem kívánó székely hölgy nagyszerű adományaikkal a gyűjtemények egy-egy addig elhanyagolt vagy szegényebb részének korszerű kifejlesztését tették lehetővé. E nagyértékü adományok sorában is messze kimagaslik a Múzeum régi jótevőjének, gróf Apponyi Sándornak, jelen adománya. A gyűjtemény, melyet a legnagyobb magyar bibliofil folyó évi szeptember hó 15- ón teljes érvényű jogi formák közt kiállított, halálesetre szóló ajándékozási okirattal a Nemzeti Múzeumnak adományozott, az egész világon páratlanul álló, gazdag gyűjteménye a szakkörökben »Apponyiana« néven ismert magyar szerzőktől külföldön megjelent, a magyar vonatkozásokat tartalmazó XV—XVIII. századi könyveknek, aprónyomtatványoknak, térképeknek ós metszeteknek, köztük igen sok unikumnak, melyeket értékesen egészít ki gróf Apponyi más irányú kisebb bibliofil gyűjteménye s a könyvek tudományos feldolgozásához szükséges nagyértékü segédkönyvtár. A Bibliotheca Apponyiana az adományozó 65 év óta idehaza és külföldön nagy anyagi áldozattal, következetesen és céltudatosan egyirányban folyhatott gyűjtő munkájának eredménye. Egy minden szép és nagy dolog iránt fogékony magyar mágnás gyűjtő munkájával ós a maga anyagi eszközeivel oly feladatot oldott meg, ami a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának feladata lett volna, ha az ehhez szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. Gróf Apponyi Sándornak az az elhatározása, hogy ezt, a mai gazdasági viszonyokról nem is szólva, a könyvek értékelésében bekövetkezett változások miatt soha többé össze nem gyűjthető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt a magyar történettudomány ós az egyetemes nemzeti kultúra szempontjait tartva szem előtt, nemzetének ajándékozza, a napóleoni háborúk utáni válságban nemzetükbe lelket öntő nagy Széchényiekhez méltó, a mai viszonyok közt többszörösen szükséges példaadásra buzdító, hazafias és kulturális cselekedet, mely mindenképen méltó arra, hogy a XIX. század elején történt nagy adományokhoz hasonlóan mindenek emlékezetére törvénybe iktattassák. 1, §. E szakasz ünnepélyesen deklarálja a nemzet háláját gróf Apponyi Sándor nagyértékű adományáért. 2. §. E szakaszban törvényerőre emeltetnek az adományozónak folyó évi szeptember hó 15-én kelt ajándékozási okiratában foglalt s a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott gyűjtemény jövő kezelését illető, legfontosabb feltételei. 5. §. E törvény végrehajtásáról való gondoskodás a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelessége. Budapesten, 1924. évi november hó 26-án. Klebelsberg Kunó #t*. s. k } m, Hr. vállas- és közoktatásügyi minisxter.
