Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
50 480. szám. ket, mely esetekben és milyen mértékben kell fizetni illetékeket a hiva, talos helyen vagy hi vatalos órán kívül teljesített kezelésekért, hivatalos kíséretért és árúőrizetórt. A fizetési kötelezettségre és a használható jogorvoslatokra a jelen törvénynek a vámokra érvényes rendelkezései irányadók. V. Rész. Jogorvoslatok. 146, §. Fellebbvitel a vámkiszabásból keletkező vitás ügyekben. A vámkiszabás ellen irányuló fellebbezéseket vagy már a vámkiszabás alkalmával kell jegyzőkönyvbe mondani, vagy a vámtartozás közlésétől (113. £.) számított harminc napon belül a vámhivatalnál írásban előterjeszteni. Ha a vámkezelést nyilvános szállítóintézet közvetítette, a határidőt az árúnak a címzett részére történt kiadásától, ha pedig az árú valóságos értéke alapján történő vámkiszabás esetében szakértői becslés volt, a határidőt a vámhivatalnak a szakértői vélemény alapján hozott határozata közlésétől kell számítani. Ha az ügyfél a fellebbezést jegyzőkönyvbe mondja, fentarthatja magának azt a jogot, hogy a fellebbezést a jegyzőkönyv felvételétől számított harminc napon belül írásban részletesen megokolja. A fellebbezésnek jegyzőkönyvbe foglalása esetében a vámhivatal az árú azonosságát az ügyféllel együttesen a 38. §. rendelkezései szerint biztosítani köteles. Ha a vámtartozás nagyságát csak az árú megtekiotése alapján lehet megállapítani, a vámhivatal az árút a végleges határozathozatalig visszatarthatja. Ha a vámhivatal a vámkiszabás ellen használt felebbezést tárgyik g megokoltnak elismeri és ha a tűifizetett vám visszatérítése hatáskörét meg nem haladja, annak saját hatáskörében helyt ad, ellenkező esetben a fellebbezést másodfokú, illetve elsőfokú határozathozatalra a központi vámigazgatósághoz terjeszti fel. A központi vámigazgatóság határozata ellen a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül további fellebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez, aki a vitás ügyben a kereskedelemügyi, mezőgazdasági érdekeket érintő kérdésekben ezenkívül a földmívelésügyi miniszter meghallgatása után végérvényesen határoz. Ha az árú azonosságát nem lehet kétségtelenül megállapítani, a fellebbezést el kell utasítani. A fellebbviteli hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot egész terjedelmében felülvizsgálja s a vitás vámkiszabást a helyesbítésre megállapított határidőn belül (120. §.) az ügyfél hátrányára is megváltoztathatja. A határozathozatalra hivatott hatóság a tényállás felderítése céljából megállapításokat rendelhet el, szakértők véleményét szerezheti be, a fellebbezőt felhívhatja, hogy állításainak igazolására bizonyítékokat szolgáltasson. Ha a vámkiszabás az árú valóságos értéke alapján történt, az érték megállapítása ellen irányuló fellebbezés elbírálása előtt a pénzügyminiszter szakértő testület véleményét köteles meghallgatni, ehhez azonban kötve nincsen. A fellebbezésre hozott határozatot meg kell okolni. A fellebbezés elutasítása esetében a költségeket a fellebbező köteles megtéríteni. A költségek összegét magában a határozatban kell megállapítani és azokat be nem fizetés esetében a közadók módjára kell behajtani. A fellebbvitel visszautasítására, a fel folyamodásra, az igazolási kérelemre, az újrafelvételre és a fellebbviteli határidőkre, amennyiben a jelen törvény mást nem rendel, az 1901 :
