Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

480. szám, 48 saját minősége szerint külön, ellen­kező esetben az árú vámtételével kell megvámolni. Ha az ilyen bur­kolatot vagy betétet az árútól nem lehet elválasztani, az árút a burkolat­tal vagy betéttel együtt azzal a vámtétellel kell megvámolni, amelyik magasabb. A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg, hogy mely burkolatokat és beté­teket kell a kereskedelemben szokáso­saknak tekinteni. Mindennemű burkolatot vagy beté­tet saját minősége szerint külön kell megvámolni, ha a vámkiszabás ki­játszására irányuló szándékra ala­posan lehet következtetni. 118. §. A vámtartozás kiszabása az érték alapján. Ha a vámtarifa a vámot az érték szerint szabja meg, ezt az értéket az árú ára alapján kell megállapítani. A' pénzügyminiszter az érdekelt minisz­terekkel egyetértve határozza meg, hogy ilyen esetben a vámtartozást az árúnak mely ára alapján kell ki­szabni. A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve a forgalom­ban leginkább előforduló, érték vám alá eső [árúkra vonatkozólag időn­kint megállapíthatja ezeknek átlagos kereskedelmi értókét, amelyet a vám­kiszabásnál alapul kell venni, hacsak az ügyfél nem indítványozza a vám­tartozás kiszabását a valóságos érték vagy a vámtarifában az illető árúra a legmagasabb értéknek megfelelően netalán megállapított súly vámtétel alapján. Ha a valóságos érték alapján tör­ténő vámkiszabás esetében a vám­hivatal a bevallott értéket túlala­csonynak találja, azt megfelelően fel­emelheti, vagy folyamatba teheti a szakértői becslést. Az ügyfélnek is joga van szakértői becslést kérni, ha az értókfelemelést nem fogadja el. A vámhivatal a szakértői becslés után újból határozatot hoz, azonban a szakértői véleményhez nincs kötve. A szakértői becslés módozatait a pénzügyminiszter az érdekelt minisz­terekkel egyetértve állapítja meg. A szakértői becslés költségeit a vámadós köteles viselni, ha a jogérvényes hatá­rozattal megállapított érték a beval­lottat több,* mint öt százalékkal meg­haladja. Ha a jogérvényes határozat az árú értékét a bevallott értéknél több, mint húsz százalókkal maga­sabban állapítja meg, a jövedéki bün­tető eljárást meg kell indítani. 119. §. A vámtartozás kikerekítése. A törvényhozás felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vámtar­tozás kiszabásánál a pónzegység töre­dékeiben mutatkozó maradókössze­gek megfelelő kikerekítése iránt ren­delkezhessék. 120. §. A vámkiszabás helyesbítése. A vámigazgatás a tévedésből ala­csonyan megállapított vámtartozást az erre vonatkozólag megállapított elévülési határidőn (138. §. második bekezdése) belül helyesbíti és a külön­bözet utólagos megfizetése iránt intéz­kedik. Túlfizetett vámösszeget a vám­igazgatás hivatalból nem térít* vissza. Ha a túlfizetés kétségtelen tévedésen alapszik, a többlet visszatérítését az, a ki jogosultságát a vámtartozás le­rovását vagy hitelezését bizonyító okmánnyal igazolja, a befizetés napját követő naptól számított egy éven belül követelheti. Minden más esetre a jelen törvény V. Részének rendelkezései irányadók. 121. §. Vámtarifadöntvények. Ha a vámtarifa helyes értelmezése tekintetében kétség merül fel, a pénz­ügyminiszter az érdekelt miniszterek­kel egyetértve vámtarifadöntvényt ad ki, tnely a további vámkezelésre c*

Next

/
Thumbnails
Contents