Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-500. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás vétségével vádolt Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

500. szám. 237 500. szám. ;, A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás vétségével vádolt Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. büntetőtörvényszék elnöke B. XI. 12.947/1923. számú megkeresésében Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. A szocialista munkások 1922. évi november, hó 28-ik napján népgyűlést tartottak, melyen felszólalt Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő. Felszólalásában a következőt mondotta : »Erős kifejezés, de ki kell mondanom, a főváros iskoláiban ma lélekmérgezés folyik, ez az oka a minapi városi szinházi szomorú esetnek«. Ezen kifejezések miatt Budapest székesfőváros polgármestere a budapesti kir. ügyészségnek 28.872/1923. szám alatt felhatalmazást adott arra, hogy Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő ellen az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-a alapján rágalmazás vétsége miatt a bűnvádi eljárást*megindíthassa és lefolytathassa. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján arra való tekintettel, hogy az inkriminált kifejezések a rágalmazás tényálladékát kimeríteni látszanak, mert azokkal Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő nyilvánosan oly tényt állított, mely valóság esetén a főváros iskoláinak tanszemélyzete ellen fegyelmi eljárás oka lehet, mert a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete pedig meg nem állapítható, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Kelt Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1924. évi február hó 22. napján tartott üléséből. Fáy Gyula s. Jc., Rubinek István s. k, a mentelmi higottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.