Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-485. A közigazgatási bizottság jelentése "a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezésérőlÁ" szóló törvényjavaslat tárgyában

485. szám. 217 A feloszlató miniszteri rendelet ellen, közhírrétételétől számított 15 nap alatt, panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz előterjesztésére a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjai legalább egyharmad részének együttesen van joga. A közigazgatási bíróság a panasz felett 30 nap alatt köteles dönteni. A törvényhatósági bizottság feloszlatásával a főpolgármester megbízása is megszűnik, és feladatkörét a minisztérium kormánybiztosra ruházza. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást kóthónapon belül, a legutolsó végérvényesen megállapított névjegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás egy éven belül ismét szükségessé vált, az új választást két hónapnál hosszabb időre is, de legfeljebb hat hónapra ellehet halasztani. Az újra Összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására és tagjaira ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján elsőízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén a közigazgatási bizottság, az igazoló választmány, valamint a kerületi választmányok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg az új közigazgatási bizottság, illetőleg az említett választmányok újra meg nem alakulnak. Az új választás megtartásáig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben, a kormánybiztos elnöklete alatt a tanács határoz ; azonban a tanácsot nem illeti meg az 1862 : XXXVI. t.-e. 66. §-ában felsorolt főtisztviselők választásának, sem új adók kivetésének a joga. A tanácsnak a törvényhatósági bizottság helyett hozott határozatai ellen ugyanolyan jogorvoslatok haszAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetg nálhatók, mint amilyenek a fennálló jogszabályok szerint a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának. A főváros javadalmait, vagyonát vagy gazdászatát érintő határozatok ellen közvetlenül a belügyminiszterhez van fellebbezésnek helye, ós az ily határozatok fellebbezés hiányában is csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre. A belügyminiszter főfelügyelet! joga. 19. §. A belügyminiszter a székesfővárosnak közigazgatási és gazdasági működését saját kiküldött közegei, vagy általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja és a vizsgálat eredményéhez képest felügyeleti jogánál fogva intézkedhetik. Ez a jog kiterjed mindazokra a vagyontárgyakra, közüzemekre és közérdekű vállalatokra is, amelyekben a székesfővárosnak jelentékenyebb vagyoni érdekeltsége van, ha a kezelést külön jogalany látja is el. Az e szakaszban foglalt rendelkezések az 1924 : VIII. t.-c 4. §-ának intézkedéseit nem érintik. Átmeneti rendelkezés. 20. §. Ennek a törvénynek hatálybalépte után első ízben a választók névjegyzékét kerületenkint a belügyminiszter által kiküldött választási bizottságok állítják össze és ugyanezek vezetik a' választásokat. A választási bizottság a választókerület törvényhatósági választóinak névjegyzékét a nemzetgyűlési választóknak arra az évre megállapított névjegyzéke alapján állítja össze, amelyban a törvényhatósági választók névjegyzékének Összeállítása kezdetét veszi. A törvényhatósági névjegyzékbe nem vehető fel az, akinek a neve a nemzetgyűlési képviselőválasztók névjegyzékében nem fordul ela ülés irományai. XI. kötet. *28