Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-482. A pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről" szóló 299. számú törvényjavaslat tárgyában

196 482. szám. ellenőrzésére is kiterjed, hogy a megalakuláskor a kereskedelmi törvény (1876: XXXVII. t.-c.) és a jelen törvény rendelkezései megtartassanak. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereskedelemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye. 19. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belépő szövetkezet alakuló közgyűlését az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kiküldöttje vezeti. A közgyűlés határozatképességéhez legalább hét aláíró jelenléte szükséges. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelenlévő tagok általános szótöbbsége szükséges. Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét "és a cégbejegyzési kérvényt a kiküldött is aláírja. A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzé, tételében világosan fel kell tüntetni, hogy a szövetkezet mint az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagja alakult meg. 20. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet üzletrészei után kamatot fizetni nem szabad. A szövetkezet évi mérlege szerint mutatkozó tiszta nyereségből 10°/o-ot rendes tartalékalap képzésére és növelésére kell fordítani A tiszta nyereségnek az a része, mely a rendes tartalékalapra, továbbá az igazgatóság és a fel ügyelőbizottság tagjainak javadalmazására fordított összeg levonása után még fenmarad, osztalék képen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, úgy azonban, hogy az osztalék 5 °/o-ot meg nem haladhat. Kivételesen, indokolt esetben a Központ hozzájárulásával magasabb osztalék is fizethető, azonban csak akkor, ha a szövetkezet az 5°/o-os osztalék kielégítése és az esetleges vásárlási, illetve forgalmi jutalék visszatérítése után még fennmaradt nyereség 30°/o-át a Központnak iparfejlesztő célokra szolgáló alap létesítésére, illetőleg gyarapítására beszolgáltatja. A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a rendes tartalékalapból kell fedezni.. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között az üzleti év elejéig jegyzett üzletrészek aránj/ában osztandó fel és hajtandó be. Ha a tartalékalap által nem fedezett veszteség az üzletrészkövetélést meghaladj a, a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a veszteségből származó tartozás törlesztésére kell fordítani. Az alapszabályokba felvehető, hogy a tartalékalapból és az üzletrészkövetelésekből ki nem került veszteségek fedezésére közgyűlési határozat alapján a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetek. 21. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezetnek saját tagjai ellen fennálló követelését a tagok elleni végrehajtás, csőd vagy csődönkívüíi kényszeregyezség esetében minden más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelést megelőzőleg kell kielégíteni. Ez az elsőbbség azonban a szövetkezetet csak azokkal a hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe bevezetése után keletkezett. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szövetkezetekből a kiválás az ok kitüntetése mellett a tagok névjegyzékébe bejegyzendő és erről a kivált tag vagy örökösei haladéktalanul értesítendők. A halál esetét kivéve, a tagsági