Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

480. szám. 13 állítanak elő, szintén csak akkor lehessen engedélyezni, ha a központi vámigazgatóság az engedélyezésre illetékes hatóságnak hozzá intézett kérdésére oly értelembon nyilatkozik, hogy az engedélyért folyamodó sze­mélye ellen vámjövedéki megbízható­ság tekintetében kifogás nem merül fel. Az új engedélyt megtagadó határozat ellen felebbezésnek csak birtokon kívül van helye. A szigorított korlátozások, amelye­ket egyenkint vagy együttesen is el lehet rendelni, az alábbi rendszabá­lyokból állhatnak: a) a szigorított korlátozások alá eső árúkat szállításuk alatt külön igazolvánnyal kell ellátni : b) a szigorított korlátozások alá eső árúkat, különösen pedig állato­kat, különleges ismertető jellel lehet megjelöltetni, vagy el lehet rendelni, hogy azokról a kötelező be- és ki­jelentések alapján hivatalos jegyzé­ket kell vezetni; c) kereskedelmi és ipari vállala­tok, valamint mezőgazdaságok tulaj­donosai arra kötelezhetők, hogy kész­leteiket a szigorított korlátozások alá eső árúkból az ellenőrzésre alkalmas helyeken tartsák és a közvetlen helyi, illetve házi szükségletet meghaladó készleteket okmányokkal (árúszám­lákkal, fuvarlevelekkel, vámokmá­nyokkal) fedezve nyilvántartsák. A vámigazgatás és a vámőrség szolgá­latban álló közegei a készleteket és a nyilvántartást bármikor megtekint­hetik. A központi vámigazgatóság meg­állapíthatja a szigorított korlátozások alá eső árúknak azt a legnagyobb mennyiségót, melynél nagyobbat nem tarthatnak oly egyének, kik szigorí­tott vámjövedóki felügyelet (168. §.) alatt állanak vagv akik a jelen tör­vény 164—167. és 169—173. §-aiban meghatározott vámjövedéki kihágást három éven belül elkövettek; d) a vásári forgalmat jövedéki fel­mgyelet alá lehet helyezni; e) oly egyénektől és cégektől, akik a jelen törvény 164—167. és 169—173. §-aiban meghatározott vámjövedéki kihágást három éven belül követtek el, ha a szigorított korlátozás alá eső árúk forgalombahozatalára, előállítá­sára vagy feldolgozására a határkerü­letben új üzletet akarnak nyitni vagy új vállalatot létesíteni, az iparhatóság az iparigazolvány, illetve iparenge­dély kiadását a központi vámigazga­tóság kívánságára megtagadni köte­les. Ebből a célból az iparhatóság a szigorított korlátozások érvényessé­gének tartama alatt az ilyen ipar­igazolvány, illetve iparengedély ki­adása előtt a központi vámigazgató­ságot megkérdezni köteles. A pénzügyminiszternek a szigorí­tott korlátozások elrendelését és meg­szüntetését tartalmazó rendeletét ki­hirdetése után a helyi szokás szerint is közhírré kell tenni. B) Vámigény. 37. §. A vámigény meghatározása. A vámhatáron történt belépéssel az árú vámigény alá kerül, aminél­fogva mindaddig, "amíg a vámigaz­gatás meg nem állapította azokat a feltételeket, amelyek mellett a vám­árút az ügyfélnek szabad rendelke­zésére bocsátja és az ügyfél ezeknek a feltételeknek eleget nem tett, illetve a vámárú külföldre újb^l ki nem lépett, a vámigazgatás és a vámőrség közegei a vámárrít, tekintet nélkül harmadik személyek jogaira, vissza­tarthatják, illetve, ha a vámárú a vámhivatali felügyeletet elkerülte vagy ez alól a fenti feltételek telje­sítése nélkül kikerült, őrizetbe vehetik. A vámigóny alatt álló árú azo­nosságát mindenkor biztosítani kell (38. §.). Vámárú kiadását a vámigény meg­szűnése előtt senki, még bíróság vagy más hatóság sem követelheti. A vámigény nem érinti sem a vám­árú feletti tulajdont, sem az azt ter-

Next

/
Thumbnails
Contents