Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
480. szám. 165 az eset körülményeit mindenesetre pontosan meg fogja vizsgálni és a visszatérítést csak teljesen aggálytalan esetekben fogja engedélyezni. A második eset, amelyről itt szó van, az, amidőn utólag beigazolják, hogy a 110—112. §.-okban felsorolt, a vámfizetési kötelezettség keletkezését kizáró valamely ok forog fenn. A 110 — 112. §.-okban tárgyalt okok különleges természetéből következik, hogy a legtöbb esetben a vámfizetési kötelezettség keletkezését kizáró ok fennforgását okmányokkal vagy más bizonyítékok szolgáltatásával be kell igazolni. Igen gyakran előfordul, hogy az illető áru átvételére sürgős szükség van, de a bizonyítékok beszerzése még időt igényel ; de előfordulhat az az eset is, hogy a vámadós csak a vámtartozás lerovása után szerez tudomást a vámfizetési kötelezettséget kizáró valamely ily ok fennforgásáról. Méltányos tehát, hogy ezeket az okokat utólagosan is érvényesíteni lehessen. Visszaélésekre vezethetne azonban, ha ezt határidő nélkül, esetleg évekkel a vámtartozás lerovása után, lehetne megtenni. Azt hiszem, hogy a nemzetközi érintkezés mai lehetőségei mellett a javaslatban erre megszabott hat hónapos határidő a méltányosság minden követelésének megfelel. A második bekezdés arra hatalmazza fei a központi vámigazgatóságot, hogy a nyilvános szállítóintézet (posta, vasút, hajózási vállalat) által lerótt vámtartozást visszatéríthesse, ha az ára megsemmisül, mielőtt a szállítóintézet azt a címzettnek kiszolgáltatta volna. Ennek az intézkedésnek az az alapja, hogy ilyen esetben elesik a vám szedésének gazdasági alapja, mert az áru nem lép a belföldi versenybe. A postán szállított ós ilyen sorsra jutott árukat illetőleg az 1907 : LÍII. t.-c. XI. cikkének 3. pontja tartalmaz analog rendelkezést, a többi nyilvános szállítóintézet Jaltai szállított árukat illetőleg kifejezett törvényes alap nélkül történt eddig az ilyen vámvisszatérítés, ha az eset körülményei teljesen meg voltak állapítva. Önként következik, hogy ez az utóbbi körülmény előfeltétele az ilyen vámvisszatérítés engedélyezésének. Ezért a javaslat nem is rendelkezik e tekintetben kötelező formában, hanem a központi vámigazgatóságra bízza az engedélyezést, amely csak abban az esetben fog ezzel a jogával élni, ha az áru azonosságát és megsemmisülését előtte kellő hitelességgel beigazolják. Az ebben a fejezetben eddig említetteken kívül is lehetnek még esetek, amelyekben gazdaságilag megokoltnak vagy méltányosnak mutatkozik a lerótt vámtartozás egészben vagy részben visszatérítése. Ezek azonban a mindenkori gazdasági felfogás ós helyzet szerint mások ós mások lehetnek. Ezért az állandóbb érvényűnek szánt Vámtörvény ezeket nem sorolja fel, hanem csak utal a vámtarifára vonatkozó törvényre, amely megteremti az ezekhez szükséges törrónyes alapot (1. az új vámtarifára vonatkozó törvényjavaslat 10. §.-ának utolsóelőtti bekezdését). VI. Fejezet. A vámtartozással együtt beszedett más köztartozások és költségek. A vámfizetési kötelezettségről szóló IV. Résznek ez az utolsó fejezete a vámtartozással együtt beszedett más köztartozások és költségek iránt rendelkezik. Az áruk nemzetközi forgalmával kapcsolatban a vámon ós az ennek egyik nemével, a kiviteli vámmal mindenképen egy tekintet alá eső kiviteli illetéken kívül szedett ezeknek a szolgáltatásoknak három csoportját kell megkülönböztetnünk : I. azokat a szolgáltatásokat, amelyek szerves tartozékai a vám intéz-